Irodalmi Szemle, 2009
2009/11 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Köbölkúti Varga József: A hétszáz éves vőlegény meg a fél évszázados menyasszony
76 KÖNYVRŐL KÖNYVRE ja, mert olyan foltok, sebek, és gyógyulatlan hegek maradtak, hogy lehetetlen tovább” (272.). Az arányérzék nem működik tehát állandóan egyforma hatásfokon a szerzőnél, így a Tánciskola remekműnek aligha tartható, könnyen feledhető olvasmánynak azonban szintúgy nem. (Grecsó Krisztián: Tánciskola. Magvető, Budapest, 2008. 304 oldal) Szalay Zoltán A hétszáz éves vőlegény meg a fél évszázados menyasszony Jurij Bujda Porosz menyasszony című regénye történelem a javából. A vőlegény a hétszáz éves porosz, a menyasszony pedig a több mint fél évszázadnyi orosz történelem. A könyv a csapongó fantázia és a kiábrándító valóság szüleménye töredékes történeteivel és tragikumba fuló mindennapi kisembereivel, akik egyrészt szenvedő alanyai a társadalmi igazságtalanságoknak, másrészt viszont részesei, alakítói környezetük, régiójuk eseményeinek. Furcsa ez a világ: hol a pikareszk regények kalandorait idézi, hol már-már különösen fullasztó mitikus- abszurd helyzetjelentéssel szolgál, hol meg amolyan „tündéri realizmussal” ajánlja csetlő-botló hőseit az olvasók pártfogásába. Bujda amolyan miniatűr történeteket kerekít egy-egy reprezentáns figurával ebben a népek olvasztótégelyévé vált kalinyingrádi körzetben. Keresztények, zsidók, ószlávok lépnek ki elénk szinte a semmiből, s közülük sokan csak mintegy ado- maszerűen vannak jelen, aztán már vissza sem térnek többet: látszólag mindössze ennyit kellett róluk feljegyezni. A város minden érdekes figurája, mesterembere, felelős állású tisztviselője ott nyüzsög körülöttünk (cukrász, borbély, csavargó, révész, pásztor, orvos, fényképész, prokurátor, körzeti pártbizalmi). Bujda persze már a kezdet kezdetén egyetért Henry James-szel, miszerint nehéz olyan országról regényt imi, „ahol nincsenek árnyak, nincsenek régiségek, nincs titok, nincs semmi vonzó, mint ahogy taszítóan hazug sincs, egyáltalában nincs semmi sem...” Kelet- Poroszország csupa misztérium: titkot lehelnek a házfalak, az utcakövezet, a Pre- golja folyó vidékének mocsárvilága, a félelmetesen suttogó fenyvesek. Bujda nem felejti e vidék kettős arculatát, s filozofikus hangnemben így beszél róla: „Szükebb hazámnak német múltja, orosz jelene és emberi jövője van. Kelet-Poroszországon keresztül a német történelem az orosz történelem részévé vált. És megfordítva. És ez törvényszerű, ha belegondolunk, milyen óriási vérkeveredés zajlott le mindig is a Visztula és a Nemunas közötti területen.” Valamennyi negyvenhét hosszabb-rövidebb fejezet a város történetébe ágyazódik be; tragikus, tragikomikus események ezek születésről, munkáról, hivatásról, halálról. A leginkább rejtélyes figura Bujanyiha, akinek állítólag sikeres gyógyító tevékenysége meg „hírvivői státusa” mellett is elég ereje marad összefogni
