Irodalmi Szemle, 2009
2009/11 - POMOGÁTS BÉLA 75 ÉVES - Villebald: Számítógépes versek
71 Villebald Számítógépes versek recsegnek az ágak idegen ütemre, tornyosul a harag, rozsdát szór szívemre rám verte durva bilincsét az este, boldogan olvadnék most puha tenyeredbe nyújtózkodik a reggel, én az éjfélt várom, versem sustorog át sűrű éjszakákon a szél hárfázza neved hangsorát, almazöld, enyhekék szemed bársonyát hajnal nedve ködük, kiserkent ködfátyol, áttetsző ködfűggöny: ködfolt-lényed távol ködkürt szóra táncol jégfelhő, jégverés, jéghideg ébredés, jégfátyol jéghegyek jegelik szívemet, jégmadár jégszeme, jégmezőn jégvirág, jégverem jégtorlasz, jéglelkem jégsivár mikor pillantásod felém rebben, lelkem hozzád lopakodik csendben, révedező szíved topog, gyöngylelkedből kincset lopok az alkonyat topázkék fátyla lepelként terül az útszéü fákra, oly erővel nyit utat a februári ködön, ahogy én rólad álmaimat szövöm
