Irodalmi Szemle, 2009

2009/11 - POMOGÁTS BÉLA 75 ÉVES - Polgár Anikó: „Ezeket tanullyuk mi Déák versekbe” Egy iskoladráma levélbetétjének fordítástörténeti tanulságai

Egy iskoladráma levélbetétjének fordítástörténeti tanulságai

69

Egyértelmű tehát, hogy az iskoladráma betétjeként funkcionáló hero- idafordítás tematikus elemeit és a fordítás módját is befolyásolja a nagyobb kompozícióba való beillesztés, s a vígjáték az Ovidius-szöveg átértelmezéséhez is keretül szolgál. A módszer fordítástörténeti párhuzamait tekintve a legszembetűnőbb a barokk fordításeszményhez való csatlakozás: az ovidiusi motívumok módosításának, az áthangolásnak, a kiemeléseknek és betoldásoknak hasonló eseteivel találkozhatunk például a Gyöngyösi-művek ovidiusi betéteiben. A költői műnek egy drámakompozícióba való illesztését és a szöveg parodisztikus áthangolását a- zonban semmiképpen sem tarthatjuk idejétmúltnak, hasonló jelenségekkel fordítástörténetünk későbbi korszakaiban is találkozhatunk: gondoljunk csak mondjuk a nyugatos integrációra (pl. Babits Laodameiájának catullusi betétjére) vagy a modem, illetve posztmodem szövegáthangolásokra (Orbán Ottó pl. Horatius Eheu, fugaces, Postume, Postume... kezdetű ódájának hasonlóan parodisztikus áthangolását végezte el). Bár az elemzett részlet nem az iskolai fordítói gyakorlatot tükrözi, a mű a korabeli református iskolák Ovidius-értelmezéséről sokat elárul. A heroida moralizáló értelmezéséről nemcsak az erkölcsi tanulságot levonó zárlat, a Bérekesztő szavai, hanem Phaedra jellemének parodisztikus bemutatása is tanúskodik: Phaedra esete az iskolai oktatásban csakis elrettentő példaként szerepelhet. Az iskoladrámát a barokk hagyományhoz köti a tragikus és komikus elemek keverése, a mitológiai alakok kedvelése.15 A késő barokk (rokokó) jegyében épülnek bele a fordításba a pikáns, nemegyszer obszcén elemek, s ezt jelzi a mitologikus téma és a vulgáris beszédmód társítása is.

(Az itt közölt tanulmány a nyitrai Konstantin Egyetem 1/4744/07-es számú kutatói projektjének keretén belül készült (VEGA 1/4744/07: Maďarská literatúra v kontexte viacjazyčnosti Strednej Európy.)

JEGYZETEK

1 DEVECSERI Gábor, Epistula ad Horatium sivé de arte interpretndi liber. Levél Horatiushoz avagy a fordítás művészete = Quintus HORATIUS Flaccus Összes versei, Bp., Corvina, 1961, 606.

2 Johann Wolfgang GOETHE, Jegyzetek és értekezések a Nyugat-keleti díván jobb megértéséhez, ford. HALASI Zoltán = Kettős megvilágítás. Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig, szerk. JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, HAJDÚ Péter, Bp., Balassi, 2007, 160.

3 Johann Wolfgang GOETHE, Uebersetzungen = Uő, West-östlicher Divan, Teil I. Herausgeben von Hendrik BIRUS, Frankfurt am Main, Deutscher Klassiker Verlag, 1994, 281.

4 Az említett három protestáns iskoladrámát a 19. század végén fedezte fel és ismertette először Bemáth Lajos, B. L. Protestáns iskoladrámák, ItK 9 (1899), 257-286, 403-426. Felhasznált kiadások: SZÁSZI János, Didónak szomorú története, Losonc, 1791-1792 = RMDE XVIII. század, Protestáns iskoladrámák, szerk. VARGA Imre, Bp., Akadémiai, 1989, 1. kötet, 481-502. Nasonak számkivetése, Losonc, 1792 körül = Uo. Lkötet, 503-545. SZATHMÁRI PAKSI Sámuel, Elvádolt ártatlanság, Sárospatak, 1773 körül = Uo. 2. kötet 1021-1069.

5 Maria MOOG-GRÜNEWALD, Metamorphosen der Metamorphosen. Rezeptionsarten der ovidischen Verwandlungsgeschichten in Italien und Frankreich im XVI. und XVII. Jahrhundert, Heidelberg, Carl Winter Universitätsverlag, 1979.