Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - MARGÓ - Fónod Zoltán: 60 éves az Új Szó
MARGÓ 60 éves az Új Szó Indulásától kezdve küzdelmes volt a csehszlovákiai magyar kisebbségi sajtó helyzete.Történelmi előzményeit tekintve gazdag múltja volt, s hihetetlenül magas volt a megjelent sajtótermékek száma 1918 és 1938 között. A sajtóbibliográfia szerint 1918 és 1938 között összesen hatszázhatvanhat magyar nyelvű sajtótermék jelent meg. Érdemes ezt emlékezetükbe idézni azoknak a politikai szélkakasoknak, akik jóformán a Napot sem engednék napjainkban a hazai magyar sajtóra, könyvkiadásra vagy kultúrára. 1920-ban Szlovákiában kilenc magyar napilap jelent meg, a hat szlovák napilappal szemben. így kezdődött a Trianon utáni történelem. Két és fél évtized után azonban elenyészett az a gondolat, mely az első köztársaságban vezérlő elvének a demokráciát tekintette. A második világháborút követő békeszerződés, gátlástalan módon, az embertelenség tobzódása előtt nyitott utat. A nemzetállam eszménye 1945 után (sajnos, egészen napjainkig!) akadálya volt annak, hogy a másság elfogadásának az elve az emberi tisztesség és politikai gyakorlat része legyen. Mire a fegyverek elhallgattak, úgy köszöntött ránk a várva várt béke, hogy annak sem lehetett igazán örülni, hogy túléltük a poklot, a háború szörnyűségeit meg a csehszlovák demokráciának azt az új korszakát, mely hárommillió németet és közel másfélmillió magyart tett egyik napról a másikra hazátlanná. Nos, ebben az új helyzetben került sor a magyarkérdés kényszerű rendezésére Csehszlovákiában, 1945 után. Nem a jégtörő február és Gottwald elvtárs volt a varázsló, ahogy évtizedeken át hazudta a politika, hanem a nemzetközi helyzet. A nyugati hatalmi politika változásai kényszerítették rá a Szovjetuniót, hogy Kelet-Közép-Európában békét, nyugalmat teremtsen. Rákosi Mátyás volt a fő akadálya annak, hogy a két ország közötti baráti és együttműködési szerződést aláírják, a csehszlovákiai magyarok jogai rendezése nélkül. A bonyolult történelmi helyzetben végül is Sztálin adott utasítást a prágai politikai csatlósoknak a magyarkérdés rendezésére. A generalisszimusz, aki korábban vagonkérdésnek tekintette a magyarkérdést, a több nap mint kolbász kényszere miatt belátta a változás szükségességét. Az Új Szó megjelenése az első magyar sajtótermék, mely a jogfosztottság megszüntetését demonstrálta, a szabaddá vált magyar szó erejével, s (megalkuvások és kényszerek közepette!) hadakozott a pártállam évtizedeiben a magyar igények érvényesítéséért. Ebben a halk szólamú kórusban ott voltak esetenként azok a magyar sajtótermékek is, melyek 1948. december 15-e, az Új Szó megjelenése után indultak. Aligha véletlen, hogy út- ravalóként József Attila A Dunánál című versét közölte a lap, hogy aztán a későbbi számokban Ady Endre, Petőfi Sándor és mások jelentsék a kibontakozás igényét, eszmei elkötelezettségét. Az Új Szó első számában olvashatjuk Fábry Zoltán Üzenet című írását, aki ezekkel a szavakkal indítja irodalmunk „harmadvirágzását” : „Behozhatatlan hátránnyal, de le nem becsülhető előnnyel indulunk: tiszták maradtunk, emberek maradtunk. Némák voltunk, és embertelen hang nem hagyta el szánkat... A sértődöttség, bosszú és türelmetlenség elvakító szenvedélyét mi elemésztettük magunkban: ennyi az előnyünk, és ezt meg kell
