Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Juhász Dósa János: Juhász János Pókhálóban c. regénye ismét felbukkant a feledés homályából (tanulmány)

Juhász János Pókhálóban c. regénye ismét felbukkant a feledés homályából

A politikai-közéleti cikkei mellett a több nyelven is kitünően beszélő Hvoz- dík 1933-ban vaskos magyar-szlovák, 1937-ben szlovák-magyar szótárt (Zovrub- ny slovník slovensko-mad’arsky a mad’arsko-slovensky) állít össze, amelyet szakemberek máig a legjobbnak tartanak, s amely a köznyelvi változat mellett nyelvjárásbeli szavakat is tartalmaz. De írt latin olvasó- és gyakorlókönyvet, adótanácsadót és lefordított egy sertéstenyésztési kézikönyvet is. Azt, hogy a Pókhálóban c. regényt mikor írta, nem tudjuk. A könyv 1956 tavaszán került a Szépirodalmi Kiadóba, s talán az akkori forró belpolitikai viszonyok (hisz alig pár hónappal vagyunk a forradalmi események előtt) tették lehetővé, hogy a regény megjelenhetett, ráadásul a szerkesztő (Kónya Sándorné) se vesződött sokat vele. Erre utal, hogy rengeteg pongyolaság, magyartalanság maradt a megjelent változatban, s a helységnevek furcsa írásmódját sem lehet mással magyarázni. Budapestet azért nem kényszerítették a csehszlovák hatóságok arra, hogy Prágát folyamatosan Prahának tüntesse fel, ahogy megesik ez a regény lapjain, de a többi helységnév és személynév írása is meglehetősen következetlen.

Magyarországon a kötet gyorsan elfogyott, s a kritika is többnyire kedvezően fogadta. A Könyvtáros c. lapban (390. oldal) Gera György, a Tiszatájban (196-198. oldal) Vajtai István, a Csillag 1956/5-ös számában Czibor János, a Kortárs 1958-as évfolyamában (1644-1645. oldal) Szalatnai Rezső, míg a Szabad Föld 1956. június 7-i számában Örkény István méltatja a regényt. (Örkény szellemes méltatását teljes egészében közöljük.) De ők is csak találgat(hat)nak, hogy ki is lehet a szerző. Egyedül Csanda Sándor azonosítja, később Turczel Lajos egy személyes beszélgetésünk alkalmával „feltételezi”, hogy Hvozdík lehet a Pókhálóban szerzője. Csanda Sándor szerint a regény erősen problematikus alkotás, s értékei ellenére sem alkalmas arra, hogy az olvasó hiteles képet nyerjen belőle az első Csehszlovák Köztársaságban egymással szemben álló erőkről, az állam politikai életéről. Csanda főleg azt hiányolja Juhász regényéből, hogy az minden ellenszenve ellenére is nosztalgikusan, már-már teljesen megbocsátó hangnemben ír az általa fasiszta politikusnak tartott Andrej Hlinkáról. Csanda a kor értékrendjének megfelelően a haladó szocialista eszmeiség hiányát is számon kéri a regényen (ezt szinte kivétel nélkül minden kritika megteszi), s végső soron Jankó Jesensky Demokraták c. regényével állítja párhuzamba, s megállapítja, hogy „Juhász János nemcsak ugyanazt a regényt írta meg, amit Jesensky, hanem a burzsoá társadalmat kigúnyoló, de azt gyakran belülről szemlélő módszere is csaknem teljesen azonos Jesenskyével”. (Új Szó, lásd. feljebb)

A Pókhálóban kétségtelenül szatirikus emlékirat, amelyre Jesensky mellett hatással lehetett Jókai Mór is. Ha megvizsgáljuk az Egy magyar nábob c. regényt, nem lehet nem észrevenni, hogy Juhász hasonló írói módszerekkel (ez még akkor is igaz, ha Jókai nem akar cinikus lenni, de figyelmesen elolvasva a regényt, ott is megtaláljuk az úri osztály, a dzsentri karikatúráját - lásd: Kárpáthy Abellino, de akár a lányait áruba bocsátó Mayerné figurájában is) ábrázolja a saját (vagy egy éppen