Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Juhász Dósa János: Juhász János Pókhálóban c. regénye ismét felbukkant a feledés homályából (tanulmány)

Juhász Dósa János montrei gimnáziumban (ekkor veszi fel a Juhász nevet is, s csak találgathatunk Hvozdík nemzetiségét illetően is), majd ugyanennél a rendnél teológiahallgatóként novícius két évig. 1908-ban beiratkozik a budapesti Pázmány Péter Tudományegye­temre, ahol magyar és szláv nyelvek szakon végzett 1912-ben. 1913-ban latin nyelvből is államvizsgázik. Az év szeptemberétől (vagy csak 1919-től?) egészen 1938-ig (megint más források szerint 1940-ig) középiskolai tanár. Előbb a kassai magyar gimnáziumban tanít, majd 1935-ben családjával együtt Pozsonyba költözik. Tanári munkássága mellett komoly politikai aktivitást is kifejt, amit azzal tetéz meg, hogy az 1925. november 15-i választásokon a Hlinka Szlovák Néppárt színeiben bejut a prágai parlamentbe (a huszonhárom tagú frakcióban Hvozdík mellett ott ül Jozef Tiso és Vojtech Tuka is), s fontos szerepe volt abban, hogy pártja tagja lesz az ún. úri koalíciónak, ő pedig Vojtech Tuka radikális szárnyához csatlakozik, s Titká­val együtt kezdeményezi a koalícióból való távozást. Az ún. Tuka-per után Hlinka a kilépés mellett döntött. Erről a perről tudni kell, hogy Tuka a Slovák c. napilap 1928. január elsejei számában közzétette a A Turócszentmártoni Deklaráció tizedik évében című cikkét, amelyben a deklaráció azon titkos záradékára hivatkozott, amely szerint a szlovákok csak tízéves, ún. próbaidős házasságot kötöttek a csehek­kel, és ez 1928 októberében lejár. Tuka ellen bírósági per indult, amelyben hazaáru­lással és Magyarország érdekében végzett kémkedéssel vádolták meg, s 15 évi bör­tönbüntetésre ítélték. Ekkoriban lapot is szerkeszt, az Autonómiát, amely szlovák megítélések szerint irredenta és fasiszta szellemiséget követ, kommunista- és cseh- ellenes hangot üt meg. De rendszeresen publikál a Slovenská pravda c. kiadvány­ban is. Az 1935-ös választások után otthagyja Hlinkát, s átlép az agrárpártba, de ek­kor már nem aktív tagja a politikai közéletnek. A harmincas évek végén (újabb kér­dőjel) Magyarországra költözik, Mayer Judit szerint, akinek a tanára volt Pozsony­ban, egy furcsa szerelmi affér miatt hagyja el Pozsonyt, s feleségével (Huzella Er­zsébet) és két lányukkal erdélyi birtokukon telepszenek meg. Szlovák források sze­rint (Slovenský biografický slovník, II. zväzok, Matica slovenská, Martin, 1987) Horthy politikájának lelkes támogatója lesz, az mindenesetre tény, hogy Magyaror­szágon éli meg a második világháború végét. Fonod Zoltán szerint (A cseh/szlováki­ai magyar irodalom lexikona, Madách Posonium, 2005) a szlovák állam idején Po­zsonyban él, de ez valószínűleg téves információ. Hogy mi történt ezután, az már ta­lán mindörökre rejtély marad. Egyes információk szerint (ezt Turczel Lajos is meg­erősítette) teljesen elszegényedik, és cigarettacsempészésből próbálja meg fenntarta­ni magát, mások szerint fordításból él. A Magyar középiskolák Ausztriában 1956 után c. kiadvány szócikkírója úgy tudja, hogy 1949-ben Budapestre költözik, ahol for­dítóként tevékenykedik, de se komoly megrendelést, se nyugdíjat nem kap. Nem tud­juk azt sem, hogy mikor és hogyan kerül Ausztriába. Az életrajzi szócikkek abban egységesen megegyeznek, hogy 1956-ban halt meg Bécsben, Deák Ernő Bécsben élő történész közlése szerint viszont még évekkel később is él és vidéken tanít. De ennél többet ő se tudott kideríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents