Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Juhász Dósa János: Juhász János Pókhálóban c. regénye ismét felbukkant a feledés homályából (tanulmány)
Juhász Dósa János montrei gimnáziumban (ekkor veszi fel a Juhász nevet is, s csak találgathatunk Hvozdík nemzetiségét illetően is), majd ugyanennél a rendnél teológiahallgatóként novícius két évig. 1908-ban beiratkozik a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol magyar és szláv nyelvek szakon végzett 1912-ben. 1913-ban latin nyelvből is államvizsgázik. Az év szeptemberétől (vagy csak 1919-től?) egészen 1938-ig (megint más források szerint 1940-ig) középiskolai tanár. Előbb a kassai magyar gimnáziumban tanít, majd 1935-ben családjával együtt Pozsonyba költözik. Tanári munkássága mellett komoly politikai aktivitást is kifejt, amit azzal tetéz meg, hogy az 1925. november 15-i választásokon a Hlinka Szlovák Néppárt színeiben bejut a prágai parlamentbe (a huszonhárom tagú frakcióban Hvozdík mellett ott ül Jozef Tiso és Vojtech Tuka is), s fontos szerepe volt abban, hogy pártja tagja lesz az ún. úri koalíciónak, ő pedig Vojtech Tuka radikális szárnyához csatlakozik, s Titkával együtt kezdeményezi a koalícióból való távozást. Az ún. Tuka-per után Hlinka a kilépés mellett döntött. Erről a perről tudni kell, hogy Tuka a Slovák c. napilap 1928. január elsejei számában közzétette a A Turócszentmártoni Deklaráció tizedik évében című cikkét, amelyben a deklaráció azon titkos záradékára hivatkozott, amely szerint a szlovákok csak tízéves, ún. próbaidős házasságot kötöttek a csehekkel, és ez 1928 októberében lejár. Tuka ellen bírósági per indult, amelyben hazaárulással és Magyarország érdekében végzett kémkedéssel vádolták meg, s 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Ekkoriban lapot is szerkeszt, az Autonómiát, amely szlovák megítélések szerint irredenta és fasiszta szellemiséget követ, kommunista- és cseh- ellenes hangot üt meg. De rendszeresen publikál a Slovenská pravda c. kiadványban is. Az 1935-ös választások után otthagyja Hlinkát, s átlép az agrárpártba, de ekkor már nem aktív tagja a politikai közéletnek. A harmincas évek végén (újabb kérdőjel) Magyarországra költözik, Mayer Judit szerint, akinek a tanára volt Pozsonyban, egy furcsa szerelmi affér miatt hagyja el Pozsonyt, s feleségével (Huzella Erzsébet) és két lányukkal erdélyi birtokukon telepszenek meg. Szlovák források szerint (Slovenský biografický slovník, II. zväzok, Matica slovenská, Martin, 1987) Horthy politikájának lelkes támogatója lesz, az mindenesetre tény, hogy Magyarországon éli meg a második világháború végét. Fonod Zoltán szerint (A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona, Madách Posonium, 2005) a szlovák állam idején Pozsonyban él, de ez valószínűleg téves információ. Hogy mi történt ezután, az már talán mindörökre rejtély marad. Egyes információk szerint (ezt Turczel Lajos is megerősítette) teljesen elszegényedik, és cigarettacsempészésből próbálja meg fenntartani magát, mások szerint fordításból él. A Magyar középiskolák Ausztriában 1956 után c. kiadvány szócikkírója úgy tudja, hogy 1949-ben Budapestre költözik, ahol fordítóként tevékenykedik, de se komoly megrendelést, se nyugdíjat nem kap. Nem tudjuk azt sem, hogy mikor és hogyan kerül Ausztriába. Az életrajzi szócikkek abban egységesen megegyeznek, hogy 1956-ban halt meg Bécsben, Deák Ernő Bécsben élő történész közlése szerint viszont még évekkel később is él és vidéken tanít. De ennél többet ő se tudott kideríteni.