Irodalmi Szemle, 2008
2008/10 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES SZŐKE JÓZSEFET - Duba Gyula: Határ menti történelem Szőke József 80. születésnapjára
Duba Gyula Ők elég felnőttek, hogy komolyan vegyék az életet, ám ahhoz is elég jövővárók és nyitottak, hogy tudjanak hinni és ne legyenek csalódottak! Magyarországon a népi kollégiumok korának utolsó évei ezek, s nem is terméketlenek, a tönkrevert ország fiatal értelmisége önmagára ébredve új világot kíván magának építeni. A „Fényes szelek” nemzedéke ez! Szőke közéjük tartozott, részt vesz mozgalmukban. Lelkes, céltudatos ifjúság ez, életérzésükben nemzetiek, céljaikban, terveikben szociálisak. Szőke rengeteget tud mesélni akkori élményeiről, helykeresésről és éhezésről, segélyekről és támogatókról, találkozásairól Veres Péterrel, Illyéssel s a kor vezető politikusaival, s ahogy kollégiumot alapított, majd hazajött és itthon rekedt, mert közben ismét lezárták a határt. Pozsonyban kellett kisebbségi írásbeliséget kezdeni, a Csehszlovák Ifjúsági Mozgalom lesz a munkaterülete. A köszöntő eseményeket, tényeket és eredményeket kíván, a tettek minősítésének és elismerésének a műfaja. Akkori adottság, hogy a magyar szellemi becsvágy a pedagógia és az újságírás, az irodalom területén verhet gyökeret. Az induló újságokban-szerkesztőségekben és az irodalomban, amely még nincs! Az Új Ifjúság főszerkesztője lesz, az irodalomba Petőfi és József Attila verseinek válogatott füzeteivel lép be, melyekhez ajánló előszót ír. Mindkettőt a Magyar Könyvtár adja ki. Irodalomtörténeti tettet jelent az a válogatása, melyet Új hajtások címen ad ki a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó. Az antológia irodalmunk szegényes, ám kétségbevonhatatlan dokumentuma. Amikor irodalmunk kezdeteiről szólunk, zavarban vagyunk, önképzőköri szintet említünk. De már életet és akaratot jelent! Szőke Az asszony vár (1959) című novelláskönyvét már többen recenzálják és a Katicabogár című kisregénye (1964) élénk olvasói fogadtatásban részesül. Az Új Ifjúság akár külön fejezet is lehetne. Sajátos fiatal szerkesztőség. Politikai hetilapként teljesíti eszmei-nevelő feladatát, központi irányítás mellett dolgozik. De szerkesztői a maguk módján értelmezik magyar mivoltukat és kisebbségi helyzetüket, a lap a közírás terén nyitott és kezdeményező. Mintha az írásom elején vázolt történet nem csupán jóízű adoma lenne, hanem pszichológiai látlelet is, lélektani állapot és helyzetkép, arra utal, hogy ez a szerkesztői szemléletmód a kisebbségi lét abszurd jegyei iránt is fogékony. Derűs humanizmussal és bizakodó igazságkereséssel közelít hozzájuk. A lapban 1957-ben humoros oldalt szerkesztettem, Más szemmel címen pedig rovatot, szatirikus jegyzeteket, krokikat írtam. A szerkesztőség a párt- és kormányhatározatok mellett közölte azok humoros bírálatát, ironikus felülnézetét is. A fiatalos hit és felelősség kritikai szemlélettel és önkritikus valóságérzékkel párosult. Ilyen igazságkereső szemlélet közöltette Szőke József fő- szerkesztővel 1968-ban a Kétezer szó című prágai kiáltványt, ami később véteknek bizonyult. A reformgondolkodás során Szőke a Csemadok Központi Bizottságának a főtitkára lett, míg Dobos László az elnöke, részesei a föderális Alkotmánytervezet azon része kidolgozásának, amely a kisebbségek jogállását törvénnyé emelné. Másokkal együtt - Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan - a hazai magyar politizálás újrafogalmazásán dolgoznak, minderre 1968 augusztusa és a konszolidáció évei tettek pontot.
