Irodalmi Szemle, 2008
2008/10 - N. Tóth Anikó: Átjárók, fénykapuk (Kovács Magda Nagyapóka hintója c. kötetéről)
N. Tóth Anikó Hasonló szöveg a Nagyapóka hintája, melyben a nagyanyjával sétára induló kislány veszélyes próbákat kiálló mesehőssé válásának folyamatát mondja el. A kívülálló pozíciót alkalmazó mesékben a hősök feltűnően sokszor és hosz- szan beszélnek, lehetőségük nyílik így belső tereik, személyiségük - jellemük és világszemléletük - feltárására. Sajátos megoldást választ a szerző a Topolya úr csodálatos átváltozása c. kisregényben, hiszen itt egy kisközösség - a család - nevében szólal meg. A többes szám első személyű narrálás hatására egy idő után a befogadó akár úgy érezheti, maga is a közösség tagjává vált. Hősök. Kovács Magda meséinek visszatérő hőse-szereplője egy kislány. Akár narrátorhősként is találkozhatunk vele (ahogy fentebb már szó volt erről), az esetek többségében azonban megnevezetlen és meghatározhatatlan korú gyermekként éli csodákra nyitott mindennapjait. Különös, ám a gyermeki fantáziavilágban talán nem is olyan ritka képességeinek birtokában a dolgok felszíne mögé lát, valamint meghallja és megérti a természet titkos beszédét. Bármikor szóba elegyedik a virágokkal, bogarakkal, fákkal, madarakkal. És nemcsak az élőlényeket bírja szóra, hanem a tárgyak is fecsegnek, feleselnek, áradoznak, hősködnek, panaszkodnak neki. Egész rendkívül érzékeny lényével, minden porcikájával folyton figyel, hogy semmit ne mulasszon el a körülötte nyüzsgő lét eseményeiből és szépségeiből. A vadszamár rétjéről szóló történetek központi figurája szintén egy kislány, Hülyüke (az eredeti, A kiskígyó c. kötetbeli megjelenéskor talán szerencsésebb nevű Zöldike), akit elfoglalt, agyonhajszolt szülei elhanyagolnak, s magánya feloldása és az unalom elűzése céljából szökik meg a túlcivilizált hétköznapokból egy sokkal egyszerűbb, természetesebb világba, ahol társakra, barátokra lelhet. Ugyancsak kislány csodálkozik rá a világra ősi varázslatokat ismerő, mesemondó anyukája közvetítésével a Topolya úr csodálatos átváltozása c. meseregényben. A Kovács Magda-mesék meghatározója tehát a női princípium, ami elsősorban az emocionális gazdagság megérzékítésében és hangsúlyozásában tárul fel: kiemelkedő szerepe van itt a gyengédségnek (ám nem a gyengeségnek!), a finomságnak, az odafordulásnak, a toleranciának, az empátiának, a segítő szándéknak, a derűs világlátásnak, a szeretetnek, a harmóniára való törekvésnek. Kedvelt mesefigurák e könyvben az állatok, amelyek/akik a mesetradíciókhoz hűen emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, és általában gyarlóságok megtestesítői. Világuk nyitott, mert kapcsolatot tudnak létesíteni a növényekkel, tárgyakkal s az emberekkel is. Olykor bizarr helyzet kerekedik, ha feltűnik egy, a környezethez vagy a többi szereplőhöz viszonyítva szokatlan állat. Ilyen váratlan lény az oroszlán A tököcske, a kis egér meg a... c. opusban, a nyakláncát mániákusan kereső szobai teknős a Margitka, a teknős, valamint a papagáj, illetve a víziló A történetek a vadszamár rétjéről c. mesékben.
