Irodalmi Szemle, 2008
2008/10 - Leck Gábor versei (másvilág, új világ, 1984, zuhanás, palackposta, belső tájkép, idill, horgony a szívben, Színes kavicsok, A sokadik napon)
Leck Gábor versei s ahogy a vetítés véget ér újra a látszatvilág dzsungelébe olvadok veszélyes manőverrel szabadítanak meg földi terheimtől sebzett szárnyú angyalok egy álmot cipelek melyben teremtő erő remegett nem harapdáltam rácsokat szűk majomketrecben a jövő mélyen hallgat a múltat eltörölték álmaim számlapján megkergült percmutató forog veszettül visszafelé emlékekre vágyom képet teremteni a fertőző homályból egyedül a megrázó ébredés az ami meggátol csak ez van örökké tartó retusált jelen elmúlt idők romjai közt játszadozó csonthideg szelek emlékezetlyukak labirintusában meghal minden visszatérő gondolat a tudatlanság megkínoz de legalább élni hagy itt minden pont úgy van ahogy mondták hogy legyen szögletes tükörvilág érzelemmentes tekintetek pásztáznak hogy megvillanjon ártatlan szemünkben a jel valaki végre talán különbözni mer zuhanás hideg emlékcserepeken gázolok az elme tükörszobájában feltört agyamban filmet vetít a történelem hirtelen megrezzenek majd kettőt lépek hátra
