Irodalmi Szemle, 2008
2008/9 - TANULMÁNYOK - Alabán Ferenc: Az értékek perspektívája
Az értékek perspektívája A műfordítás során valójában két kultúra rendszerének a (kommunikációs és szövegszintjének) szembesítésére kerül sor. A két kultúra rendszerének kölcsönös kapcsolata az átkódolás során döntő tényező az irodalmi kommunikációban, mivel eredményeképpen az átültetett szövegben mindkét kultúra elemei felbukkannak. A fordítás szövege szociális szinten is két struktúra kombinációja, s tematikai és stilisztikai szempontból az jellemzi, hogy két kultúra „kereszteződéséből” jött létre. A szlovákiai magyar műfordítók feladatának a sajátossága abban rejlik, hogy a szlovák eredeti művet úgy viszik át a magyar irodalom közegébe, hogy az a lehető legkevesebbet veszít általános, különleges és egyedi jegyeiből. Ez nemcsak abból adódik, hogy jól tudják a szlovák nyelvet, hanem abból is, hogy megbízhatóan ismerik a szlovák történelmi múltat, a jelen valóságát, a szlovák gondolkodásmódot, mentalitást és sorsalakító tényezőket. A szerteágazó problémakör külön vizsgálódást érdemelne, itt csupán annyira jut terünk, hogy rámutassunk néhány tipikus problémára, amely befolyásolja a műfordítást. Nem okozna különösebb gondot annak a bebizonyítása, hogy a fordítók (idősebb) részének véleményeiből, vitáiból hiányzik az elméleti felkészülés. Nem is a nyelvészeti speciális kérdések taglalására, hanem a gyakorlatból leszűrt elemi tények általánosítására gondolunk. Azt tapasztaltuk, hogy az elméleti megalapozottság feltétele a jó minőségű fordításnak, az elmélet megóvja a fordítót a rossz szokásoktól, a konvencióktól és sztereotípiák alkalmazásától. Erre már a fordító- és tolmácsképzés tapasztalatai és tanúságai is bizonyítékként szolgálnak. A kulturális értékek nemzetközi cseréjének kontextusában jelenünkben a műfordítás elsősorban dinamizmusával és népszerűségével hívja fel magára a figyelmet. A fordítástudomány interdiszciplináris jellegű, valójában az interdiszciplináris gondolkodás terméke, mely viszonyrendszerében már megfogalmazta az összehasonlító nyelvészethez, valamint az összehasonlító irodalomtudományhoz való kapcsolatát. Ezzel sajátos helyet biztosít magának a kultúra és az irodalom kontextusának rendjében. * * * Az Európai Unió (mely meghatározza a közép-európai régió jövőjét) keretében kialakuló viszonyrendszer a nemzeti és a kisebbségi kultúrák, irodalmak és társadalmak számára új lehetőségeket és perspektívát jelent. Ezek a tendenciák irányultságukkal befolyásolják a viszonyok további alakulását és az értékek közvetítését. Az irodalom kutatásának és elemző szempontjainak alkalmazkodnia szükséges az új fejleményekhez és feltételekhez általában, specifikusan pedig a kisebbségi irodalmak sajátosságainak vizsgálatakor kell elmélyítenie és kibővítenie módszereit. Az értékek differenciált kezelése és értelmezése - úgy tűnik, minden szélsőséges megnyilvánulás ellenére - egyre nagyobb teret kap, hogy az irodalom értékelése komplex módon érvényesülhessen.
