Irodalmi Szemle, 2008
2008/9 - ANKÉT - Helyünk Európában... (Részvevők: Csáky Pál, Duba Gyula, Gál Sándor, Görömbei András, Lovász Attila, Pomogáts Béla, Kérdező: Fonod Zoltán)
ANKÉT mekben teljesen mellékessé vált az igazság, a tények világa. Ezzel szemben mindent meghatároz az egymással nemzeti alapkérdésekben is szembenálló politikai pártokhoz való kötődés. A 2004. december 5-i népszavazás is megmutatta, hogy milyen silányság ennek a következménye. A magyarság hatalmas szellemi-erkölcsi értékekkel rendelkezik a múltjában és jelenében egyaránt. Ezekre alapozva kellene kidolgozni egy olyan új nemzetstratégiát, amelyiknek az élet minden területén a minőség lenne a kulcsfogalma. Ennek a nemzetstratégiának az európai jogrend maradéktalan alkalmazására kellene épülnie. Az európai közösséget csak európai színvonalú és mentalitású nemzetek alkothatják. Azt is látnunk kell, hogy Európának is meg kell erősítenie önazonosságát, mert különben a beléje özönlő nem keresztény népek áldozata lesz. DUBA GYULA: - A kisebbségi irodalomtörténetek teli vannak manifesztá- ciókkal, eszmei programokkal, önelemzéssel és baráti kézfogások keresésével. A miénk is; újarcú magyarok, kisebbségi géniusz, hídszerep és közvetítés vállalása nemzeti kultúrák között! A gondolkodóinkra a maguk korában hatottak is, mára elfelejtették őket. Legfeljebb történészek kutatják mibenlétüket, vizsgálják egykori értéküket. Ma sem feleslegesek, kifejezik a korok életérzését, nemzedékek lelküle- tét. S bizonyos mindenkori (kisebbségi) magyar tanácstalanságot és jóakaratot is! A kisebbség a mindenkori erkölcs hangján beszélt, létérdekből a humanizmusra hivatkozott és másokkal szemben morális elhivatottságot érzett. Nem tehetett mást! A demokráciában, politikai képviselete révén helyzete változik, politikusai tehát tegyék a dolgukat! Az értelmiségnek, a kultúra embereinek - író lévén - nem ajánlhatok mást, minthogy képesek legyenek hitelesen képviselni a magyar nyelv, kultúra és írásbeliség értékeit, minőségét és természetét, eredményeit! * A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a múlt év februárjában tárgyalta meg a magyar nemzetközösség határok feletti összetartozásának kérdését Később - Szili Katalin, a Parlament elnöke kezdeményezésére! - a Magyar Országgyűlés napirendjén is szerepelt az előterjesztés, megerősítve azt a felismerést, hogy „a magyarság problémáit a nyugati demokráciák emberjogi törekvéseihez kapcsolódóan kell megoldani”. Nem minden alapot nélkülöző az a gondolat, hogy a kérdés megoldását ma már „nem az európai integráció folyamatában kel! keresni, hanem az integrációban rejlő lehetőségek szakszerű felhasználásában ”. Jelenti ez a régiók Európája elvének következetes érvényesítését és a támogatások rendszerének a nemzeti kisebbségek fennmaradását segítő kiterjesztését is? POMOGÁTS BÉLA: - A „régiók Európájának” gondolata igen nagy lehetőségeket nyithat meg a közép-(vagy kelet-közép)európai térség előtt is, ahogy ez a gondolat már régóta érvényesül a skandináv, és újabban, igaz zökkenőkkel, a latin-európai országok együttműködésében és persze leginkább jótékonyan a német-francia stratégiai regionális együttmüködésben. A közép-európai regionalizmus eszméje mindazonáltal mára kiüresedett: az úgynevezett „visegrádi együttmüködés” puszta formalitássá vált, és
