Irodalmi Szemle, 2008
2008/9 - ANKÉT - Helyünk Európában... (Részvevők: Csáky Pál, Duba Gyula, Gál Sándor, Görömbei András, Lovász Attila, Pomogáts Béla, Kérdező: Fonod Zoltán)
ANKÉT na a politikai gondolkodásban a határon túli magyarsággal. A kommunizmus évtizedei alatt a Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségi magyarság felszámolását végezték, Magyarország kormánya pedig lemondott a kisebbségben maradt magyarság sorsával való törődésről. így következett be az a képtelenség, hogy Trianon óta a kisebbségi magyarság létszáma minden országban megfogyatkozott, míg a többségi nemzet létszáma legalább duplájára nőtt. A szomszédos országok magyarságának a statisztikái magyar szemmel nézve kétségbeejtő pusztulásról adnak számot. Mindez a magyarság súlyos morális válságával is összefügg. A teljes kiszolgáltatottság évtizedei megosztották és szétszórták a kisebbségi magyarságot. Magyarországon pedig a kommunista diktatúra öröknek látszó rendszere számolta föl a nemzet legbensőbb érdekeinek a képviseletét. A rendszerváltozás előbb tömeges színváltást, majd nagyfokú visszarendeződést hozott. Nagy Gáspár pontos szavú versei nem véletlenül szóltak már 1989-ben békebeli kannibálokról és nem oktalanul nevezték később is magyar abszurdnak azt, ami történik. A rendszerváltozás folyamatában minden nemzet arra törekedett, hogy megújítsa és megerősítse önmagát. A rendkívüli mértékben megosztott magyarág képtelennek bizonyult erre. Minden részében olyan belső ellentétek vannak, hogy ezek alkalmatlanná teszik a közös cselekvésre a részeket és az egészet egyaránt. A rendszerváltás folyamatában a körülöttünk élő népek megújultak, többen a korábbi kényszer szövetségeket felszámolva önállóvá váltak. A Kárpát-medence nyolc országába szétosztott magyarság eddig nem tudott nemzetként megújulni. Pedig egyedül a nemzeti megújulástól, a korszerű európai életforma normáinak érvényesítésétől remélheti megmaradását. Az országhatárok igazságos átrendezése a több mint háromnegyed évszázados kisebbségellenes politika következtében már elképzelhetetlen. Az Európai Unió viszont elvileg lehetőséget biztosít a nemzeti megújulásra, a nemzeti összetartozás-tudat megerősítésére. Az európai normák szerint minden embernek és minden közösségnek joga van ahhoz, hogy vállalja önmagát, hogy azonos lehessen önmagával. Ez alapvető emberi jog. Ennek érvényesítését a magyar nemzetnek el kell érnie. A helyzet - történelmünk említett bajainak következtében - nagyon nehéz. A Kárpát-medence más népei ugyanis a politikai nemzet fogalmát alkalmazzák. így próbálják érvényre juttatni a több mint háromnegyed évszázados kisebbségellenes politikájuk eredményét. A nyolc országba és hét különböző nép államába osztott, emellett jelentős számú nyugati emigrációval rendelkező magyarság számára ez elfogadhatatlan. Nekünk a kultúrnemzet koncepciója jegyében kell összefogni a magyarságot. A tapasztalatunk egyelőre az, hogy a Kárpát-medencében az „érintett országok” többsége képtelen az Európai Unió normái szerint gondolkodni az emberi jogokról, köztük különösképpen a nemzeti kisebbségek jogairól. Az Európai Unió pedig képtelen érvényre juttatni a maga alapelveit. Ebben a helyzetben mindent meg kell tennünk azért, hogy az Európai Unióban az emberi és nemzeti kisebbségi jogok maradéktalanul érvényesüljenek. Ehhez a mostaninál következetesebb, határozottabb egyéni és nemzeti jogvédelemre és érdekvédelemre van szükség. DUBA GYULA: - Az EU fontos feladatként kezeli az emberi és kisebbségi jogok biztosítását és betartását. Olyan felismerés áll mögötte, hogy az e téren szüksé
