Irodalmi Szemle, 2008

2008/9 - ANKÉT - Helyünk Európában... (Részvevők: Csáky Pál, Duba Gyula, Gál Sándor, Görömbei András, Lovász Attila, Pomogáts Béla, Kérdező: Fonod Zoltán)

ANKÉT

magáét, hanem azért is, mert az uniós csatlakozás ténye nem szüntette meg azokat a fenntartásokat, melyek a határ menti együttműködés kérdésében vagy a magyar közösségek önrendelkezését illetően fennállnak, más szóval: — a román és a szlovák politikai erők részéről - ellenállásba ütköznek. Nem tudni, látjuk-e a Jéghegy csúcsát”, feltehetően azonban megér egy „misét”, hogy néhány téma vonatkozásában körbejárjuk a kérdést.

Őszinte öröm számunkra, hogy a Helyünk Európában gondolata megérintette irodalmi és politkai életünk kiváló képviselőit! Külön örömünkre szolgál, hogy felkérésünket elfogadták, véleményüket, elképzeléseiket, őszinte válaszaikat továbbították szerkesztőségünknek.

Ankétunkban az alábbi személyiségek véleményét olvashatják:

CSÁKY PÁL író, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a Szlovák Parlament képviselője;

DUBA GYULA József Attila-díjas író;

GÁL SÁNDOR József Attila-díjas író;

GÖRÖMBE1 ANDRÁS József Attila- és Csokonai-díjas irodalomtörténész, a tudományok doktora, egyetemi tanár;

LOVÁSZ ATTILA újságíró, a Magyar Rádió regionális adásainak a vezetője;

POMOGÁTS BÉLA az MTA doktora, Széchenyi-díjas irodalomtudós, az Anyanyelvi Konferencia elnöke.

AZ ANKÉTOT AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK:

* A 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozás új korszakot nyitott Kelet-Kö- zép-Európa népei számára is. A térség országaiban jelentős a kisebbségek száma, következésképpen megnőtt a jogegyenlőség biztosításának a szerepe és igénye. Az Európai Unió rendelkezései (a koppenhágai dokumentum vagy az alkotmánynyal felérő, jóváhagyás alatt álló szövetségi szerződés) Ön szerint tudják-e biztosítani az érintett országok területükön az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokat?

POMOGÁTS BÉLA: - Minden jogelv és jogi rendelkezés annyit ér, amennyit belőle a gyakorlatban érvényesíteni lehet. Ebben a tekintetben én meglehetősen szkeptikus vagyok abban, hogy az Európai Unió nemes kisebbségvédelmi előírásai a maguk szándékai szerint, a maguk teljességében a mi régiónkban érvényesíthetők. Ugyanis jóval könnyebb kikövetelni, mondjuk, egy vámpolitikai előírás érvényesítését, mint egy kisebbségi jogot - már csak annak következtében is, hogy ezek a kisebbségi jogok igazán és tételesen ma sincsenek meghatározva és meghirdetve. Nem létezik olyan kisebbségi jogi kodifikáció, amelynek következtében valamiféle kisebbségpolitikai mérleg elkészíthető volna. Éppen ezért ma is szükség van a köznapi küzdelmekre, egyeztetésekre, ha kell: kompromisszumokra. Mindennek a szolgálatában még igen nagy feladatok várnak a budapesti kormánypolitikára, a magyar kisebbségek politikai és kulturális in