Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Szénássy Zoltán: Ércbe öntött emlékezet (emlékezés a Jókai-szobor felállításának 70. évfordulójára)
MÚLT ÉS EMLÉKEZET alig tudnak... Hisszük azonban, hogy a Jókai Egyesület segélyével, melynek egyik főcélja a Jókai-kultusz ébrentartása, az eddiginél gyorsabb tempóban fogjuk megközelíthetni e régi adósságunk lerovását. El is várjuk ettől a tekintélyes egyesülettől, hogy alapszabályainak jóváhagyása után legelső feladatul a Jókai-szoborra való újabb gyűjtés megindítását tekinti, s mindent megmozgat oly irányban, hogy a komáromi Jókai- szobor mielőbb valósággá váljék.” A írófejedelem szobrának felállítására szervezett akciót a Jókai Egyesület vállalta magára. Erről írja Fülöp Zsigmond - a város későbbi polgármestere -, az egyesület titkára: „A Jókai Egyesület alapszabályai magukba foglalják az egyesület működésének céljai között a Jókai-szobor felállítását is.” (Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1911-1936) A Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 1937. 26. o.) 1914 nyarára már együtt volt a szükséges 16 000 korona, amikor Szarajevóban merénylet történt a trónörököspár ellen. Gabrinovics gránátdobása ugyan még sikertelen volt, de Princip Gavriló már pontosan célzott és Chotek Zsófia és Ferenc Ferdinánd vére pirosra festette Szarajevó főutcáját. Ezzel aztán ki is tört a már évek óta készülődő fegyveres konfliktus, az első világháború. Mint minden pénzügyi alapot - hadikölcsön formájában — a Jókai Egyesület ez irányú gyűjtését is elvitte a vesztett világháború, és az azt követő impériumváltozás. A történelmi hűség azonban megköveteli tőlünk, hogy néhány mondat erejéig térjünk vissza a rendkívül eredményes gyűjtési akcióhoz. E nemes ügynek a szorgalmazását az egyesületen belül működő hölgyválasztmány végezte, amely Kórthy Istvánná (főispánné) elnöklete mellett alakult meg 1912. december 15-én. A hölgytársadalom, amely minden karitatív ügynek a szószólója és szorgalmazója, most is letette a maga névjegyét. Széles körű propagandát fejtett ki a választmány; gyűjtést indított, perselyeket állított, matinékat szervezett stb. 1912 végére már az adományok összege meghaladta a 8850 K-t. Ez kiegészült a Jókai Egyesület által rendezett kultúrestek önkéntes belépődíjával, 238 korona. És két év múlva már összegyűlt a kívánt pénzügyi alap... Közben eltelt húsz esztendő és Komárom még mindig adósa volt önmagának, vagyis Jókai emlékének. Ismét felvetődött a gyűjtés gondolata. A Jókai Egyesület 1932- ben kért engedélyt az országos hivataltól a gyűjtésre. Akkor azonban a feltételek nem voltak teljesíthetők. Majd 1936 tavaszán ismét kérvényezték a gyűjtés engedélyezését. A kedvező válasz 205, 473/8-1936 szám alatt érkezett meg, amely 1937. július 31-ig engedélyezte a gyűjtést. Széles körű propaganda-hadjáratot indított el Jókai Egyesület elnöksége a szoborállítás tárgyában. Az ország valamennyi lapján keresztül intéztek felhívást a Felvidék magyarságához, kérvén az adományokat. De felhívással fordultak nemcsak a Jókai Egyesület tagjaihoz, hanem minden komáromi és vidéki kultúrfórum ajtaján kopogtattak. És az ajtók és a szívek ismét megnyíltak. A nemes úr aranyát, a koldus rézkrajcárját, a szekeresgazda az ezüstgombját adta e nemes célra, az egyesület ládájába. Az első adományozó, ki lehetett volna más, mint Jókai anyaszentegyháza, vagyis a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet, amely - példamutató módon - 500 K-t ajánlott fel a szoboralapra.
