Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - NYELV ÉS ÉLET - Misad Katalin: Az intézménynevek standardtól eltérő írásformái a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban

NYELV ÉS ÉLET Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi. Az alábbi példák azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar írásgyakorlat általában eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól: mind az üzletek és vendéglátó-ipari egységek kiírásaiban, mind nyom­tatásban nagy kezdőbetüs a tulajdonnév értelmezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább kettősséget mutat: Alex Cipőbolt, Iris Virágszalon, Gerbera virágbolt, Vámbéry Irodalmi Kávéház (vagy: Vámbéry irodalmi kávéház), Fortuna kávéház, Viktória Gyógyszertár, Cobra Gyógyszertár, Balkán Fagyizó, Andrea Shop, Vadas Fürdő stb. A helyesírási standardtól való eltérés szemléltetésére gyűjtött példák kivétel nélkül a hazai sajtótermékekből származnak. Az okok megnevezésekor sok minden­re hivatkozhatunk: a szabályok hiányos ismeretére vagy félreértelmezésére, esetleg semmibevételére is. A példaanyagot tanulmányozva azonban nem beszélhetünk minden esetben egyszeri vagy tudatlanságból fakadó helyesírási hibákról, hiszen a változások iránya sokszor egybeesik; ilyenkor a háttérben legtöbbször ott találjuk a megkülönböztetés, az egyedítés, a kiemelés igényét. Mindezek ellenére elképzelhe­tetlennek tartjuk, hogy a helyesírás egyén és közösség viszonyának tekintetében szétszakadjon. Az egyes nyelvközösségek a történelem folyamán általában eljutot­tak oda, hogy valamilyen módon tudatosítsák saját normarendszerüket. E tudatosí­tásnak az alapformája a rögzítés, a kodifíkáció. A kodifíkáció egy nyelv valamely nyelvváltozatának nyelvtani szabályokban, értelmező szótárakban, helyesírásokban történő rögzítése. A helyesírás tehát zárt minta egy szociokulturális alapú norma- rendszeren belül, technika, ugyanakkor több is annál: egy közösség nyelvi hagyo­mánymondásának része. Misad Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents