Irodalmi Szemle, 2008
2008/8 - Gyüre Lajos: Az Új Magyar Museum
Az Uj Magyar Museum Adósságaink! Akár így is kezdhetném írásomat az „Új Magyar Museum”- mal kapcsolatban. Mert büntetnivaló módon elherdáljuk múltunk egy-egy darabját, a nem mindig jótékony feledés homályában hagyjuk eltűnni olyan megélt dolgainkat, amelyre méltán lehetnénk büszkék ma is. Ilyen például sok minden más mellett az 1942 és 1944 között Kassán megjelenő „Új Magyar Museum” című tudományos, irodalmi és művészeti folyóirat is. Sokan, még a beavatottak is, összetévesztik az „Új Magyar Museumot” az ugyancsak Kassán, Kazinczy által 1788. júniusában indított „Magyar Museum”-mal, az első önálló magyar nyelvű folyóirattal. S ez nem véletlen, mivel a Sziklay László szerkesztette lap indulásában elődjének tekinti, programadó bevezetőjében Kazinczyra, mint elődre hagyatkozik. Bár azt sem szabad elhallgatni, hogy az „Új Magyar Museum” ismertetését az 1997-ben kiadott A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona szócikke eléggé mostohán kezeli, sőt azt is mondhatjuk, hogy szövege bizonyos mértékben pontatlan. Ebből eredhet az a tény, amit már az elöljáróban is felvetettem, hogy még a beavatottabbak sem nagyon ismerik, inkább hallgatásba burolóznak, ha a lapról esik szó. Tudott dolog, a Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid által megindított kassai „Magyar Museum” alig néhány évi élete alatt (a folyóirat 1788. júliusa és 1893 júliusa között jelent meg) olyan pezsgést indított el a századforduló magyar irodalmában, amely számokkal, tapintható mércével fel nem mérhető. De nyugodtan állíthatjuk, hogy hatása a 19. század egészében kimutatható, mi több, Kassa életében még a 20. század első felében is érezteti a hatását. Túl a 19. század nagy erőpróbáin, a szabadságharc romantikával teljes nemzeti megújhodásán s törvényszerű bukásán. A kiegyezés után meginduló ipari fellendülés magával hozza a Budapest-központúságot, mind az iparban, mind a kereskedelemben, de hozzátehetjük: az irodalomban is. Különösen elmondható ez ma, a Nyugat megindulásának a centenáriuma idején. A költészet, a próza, a festőművészet és szobrászat soha nem látott magasságokba emelkedik, bár az utóbbiak Pest-központúsága erősen vitatható, s ezen még a szerencsétlenül végződő első világháború borzalmai sem változtatottak. A Nyugat első nemzedéke mellé felnőnek az új irányzatok emlőin nevelkedő impresszionisták, az avantgárd hívei, és nem utolsósorban a népi írók mozgalma. Ez a centralizáció bizonyos fokig háttérbe szorította a vidéki városokat, s kialakult valamiféle Pest-ellenesség. Bár a megváltozott politikai helyzet, de különösen Gyüre Lajos
