Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - NYELV ÉS ÉLET - Misad Katalin: Az intézménynevek standardtól eltérő írásformái a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban

NYELV ÉS ÉLET Az intézménynevek standardtól eltérő írásformái a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban Helyesírás és társadalom viszonyát két oldalról vizsgálhatjuk: egyrészt abból a szempontból, hogy mik a társadalom elvárásai a helyesírással szemben, másfelől annak alapján, hogy milyen szerepet tölt be a helyesírás a mindennapokban - gon­doljunk a mai írásgyakorlatra - és mindez milyen követelményeket támaszt velünk szemben. Már maga a helyesírás szó utal egyfajta szabályozásra, amely eldönti, hogy az írásforma tekintetében mi helyes és mi helytelen. A helyesírási norma olyan sza­bályokat foglal magába, amelyeket a társadalmi megegyezés alakított ki, tehát egyén és közösség viszonyára épít. Tolcsvai Nagy Gábor nyelvész szerint a nyelvi normát- amelynek része a helyesírási norma is - elsősorban nem nyelvtani szabályként értelmezzük, hanem olyan segédeszközként, amely hozzájárul sikeres megnyilvá­nulásunkhoz. Ugyanakkor a helyesírás (történeti jellegénél fogva) tovább változik, a rögzített normarendszerre több tényező - pl. a beszéd, a kiejtés változása, az íz­lés, a divat stb. - is hatással van. A magyar helyesírás egyik legbonyolultabb területe a tulajdonnevek írása. A szlovákiai magyar nyelvű sajtóból felgyüjtött - a standardtól eltérő helyesírási for­mákat vizsgáló - példaanyag azt bizonyítja, hogy ezen belül is az intézménynevek írása okozza a legtöbb gondot. E névcsoport mennyiségét illetően napjainkban egy­re gazdagodik, bővül. Társadalmunk életében az 1989-es év többféle területen nagy változásokat hozott. Leginkább a politika és a gazdasági élet, de a kultúra meglévő intézményrendszere is nagymértékben átalakult tartalmában és szerkezetében egy­aránt. Mindennek természetes következménye, hogy az addig mindennapi haszná­latban lévő tulajdonnévanyag kicserélődött: helyette több száz, az új igényeknek megfelelő elnevezés jött létre. Sokszor nehézséget okoz vagy vitatható a tulajdon­név terjedelmének körülhatárolása is, s egyre több kérdést vet föl az új névtípusok helyesírása. Az intézménynevek írását A magyar helyesírás szabályai egységesíti. A csak­nem húsz évvel ezelőtti példaanyag egy részét az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága all. kiadás tizenegyedik lenyomatának kibocsátásakor korszerűbbekre cserélte. De sem a példaanyag-változtatás, sem a leggyakoribb használatú új elemeknek a szó­

Next

/
Thumbnails
Contents