Irodalmi Szemle, 2008
2008/8 - Tóth Elemér versei (Szép béklyókban,Vérző ég alatt, Öregség)
Szép béklyókban Félek magamtól, félek tőled, futnék hozzád, futnék előled. Emlékek sora - oda-vissza - a véredet s véremet issza. Csatákat vívunk. Százat? Ezret? Csak aki lángolt, meg az veszhet. Mert hazafelé visz az út már, de meg-megállunk még. Hazudnál, ha letagadnád - évek alatt, vágtázó vágyunk mennyit szaladt... Emlékei e szeretésnek bennem lobognak, bennem égnek. Érzések sora. Lám a kertünk borzongatóan sivár. Mertünk duhaj csatákat vívni, élni, csak most tanulunk fázni, félni. Érzések sora. Vágyva-vágyott végtelenbe nyíló világok. Mikor telkednek nincs határa, mintha az idő fejre állna. Mintha hirdetné: Minden véges! Az őzek farkasokat tépnek. Tóth Elemér versei
/
