Irodalmi Szemle, 2008
2008/8 - ANKÉT - A Prágai Tavasz és 1968 Európában (ankét) (a kérdező: Fónod Zoltán, válaszolnak Gál Sándor, Csáky Pál, Újváry László, Duba Gyula, Kiss József)
ANKÉT népszerüséghajhászó óhajokhoz igazodjanak, hanem azokba civil szerveződések is beleszólhassanak. A mi berkeinkben igencsak kelletlen fogadtatásra találnak az ilyen irányú felvetések és késztetések. A mértékegység kialakítása sokban ezen - rajtunk múlik. „Itt csak az eshet meg, ami megesik. S a gond éppen az, kinek hogyan lehetnél szolgája, hogy rab kedvteléseidnek szabadon örvendezhess a tágaska kalodán belül (...) Az Üveghegy aljában a nap tűzi az üres homokat... - Az alagút túlsó oldaláról mégis úgy szól az üzenet, hogy »eljön a reggel ...jertek el újból!« ” Kegyetlen igazságot fogalmazott meg Mészöly Miklós a „ Volt egyszer egy Közép-Európa? ” korabeli kérdésére válaszolva. „Közép-Európa jószerivel nem volt még, csak lehetne talán egykor, ha talpából kinőne a gyökér. Ami volt eddig, azután oda/cívánkozik a kérdőjel’’- vallotta Mészöly. Még akkor is, ha „az 1526 emlékgyertyát’' meggyújtották: „hun válaszul, hun vigasztalásul”. * A globalizálódó és „nemzetállami” allűrökkel vívódó Európában mi lehet a vigaszunk? Gondjaink, életminőségeink változásai azt a kérdést is felvetik, lehet-e vagy sem a globalizációt és a kapitalizmust szeretni? GÁL SÁNDOR : - A gondolkodó ember számára - visszautalva az első kérdésre is - a globalizáció és a kapitalizmus is egyértelműen emberellenes. Ugyanis kizárja azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek ember voltunk lényegét adták. Egyetlen értéket ismer el - a pénzt. Ez az a hatalom, amelyért naponta ezer és ezer emberéletet áldoznak fel szemrebbenés nélkül különböző „béketeremtő missziók” örve alatt. Túl azon pedig belátható időn belül — 100—200 év - az a bolygó, amelyen az emberi gondolat felragyogott és az emberi beszéd volt a természet teremtő csodája, a naprendszer óriási, néma szarkofágjává változik... CSÁKY PÁL: - A globalizációt és a kapitalizmust lehet nem szeretni, attól az még létezik és működik. Inkább talán azon kellene elgondolkodnunk, tudunk-e élni az általa kínált előnyökkel. Tény, hogy a 21. század az eddigitől teljesen eltérő kihívások elé állít mindnyájunkat, aminek csak úgy tudunk megfelelni, ha megváltoztatjuk eddigi paradigmáinkat. Rugalmas, az információkkal élni tudó, cselekvőképes társadalommá kell válnunk, különben komoly problémáink lesznek. Közép-Európa is talán inkább csak volt, többé-kevésbé a volt Monarchia területe sorolható ide. A 20. században a közép-európai egymásrautaltság igénye nem működött, az itt lévő kis államok gyakran fordultak egymással szembe. Ennek igazi oka a trianoni békeszerződés igazságtalan, egyoldalú volta, amely újabb feszültségeket hintett el a térségben. A 21. századi integráció talán fel tudja majd oldani ezeket a problémákat, ám ez csakis egy hosszabb folyamat része lehet. UJVÁRY LÁSZLÓ: - Néhány év múlva kellő tapasztalat alapján megtudjuk majd válaszolni, most még nem ismerjük, abban reménykedünk, hogy csak jobb lehet, mint az előző, a régi. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a magyar nemzet ezeréves
