Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly-Hála József: Adalékok Ipolyi Arnold születéséhez és gyermekéveihez
MÚLT ÉS EMLÉKEZET gozta az erkölcsi nevelés pedagógiai programját stb.32 A grammatikai osztályok tanárai voltak: Csegezy Ignác, Mihály Alajos, Taschler János és Tóth Antal, aki az elsősöket oktatta. A piaristák levéltári anyagában eddig nem sikerült Ipolyira vonatkozó újabb adatokat találnunk. Hadd jegyezzük még meg, hogy az idézett jegyzőkönyvben tévesen írták Ipolyi tartózkodási helyét: a Hont megyei Ipolykeszi helyett Garamkeszi szerepel honti faluként, pedig az utóbbi Léva közelében, az egykori Bars megyében van. Nem sokat tudunk a házitanító, Karnis Ferenc kilétéről sem. Pedig, mint olvassuk, müveit, világot látott, tájékozott és értelmes ember lehetett. Szinnyei életrajzgyűjteményében szerepel Kamiss Hugó Ferenc, aki bencés áldozópap és tanár volt, ám ő 1823-ban született a Nyitra megyei Nagytapolcsányban,” s ha jó a születési dátum, akkor semmi esetre sem lehetett Ipolyi házitanítója. Vajon hol tehette le a következő évek vizsgáit Ipolyi? Az 1830—1831-es tanévről tehát tudunk, s van egy fontos, eddig alig idézett kiadvány, amely segítségül szolgálhat a fenti kérdés megválaszolásához. A földi és jóbarát, Csalomjai Pajor István könyvéről van szó, aki 1830-1834 közt volt a korponai kisgimnázium tanulója. Az 1833-1834-es tanévben együtt tanult Páter Wagner 4. osztályában Ipolyi Amolddal. Mindössze hatan voltak tanítványai, „Ámde - mint Csalomjai Pajor írta - ezen hat közt volt Wagner professzor úrnak egy olyan hallgatója is, aki később mint tudós, mint iró, mint ember és bölcsész, mint mübarát, mint államférfi, mint a nemzeti kultúra elővivője és meczénása, s mindenek- fólött mint hazafi és főpap európai hirre emelkedvén, a korponai gymnasiumnak emlékében örökké ragyogó csillaga marad. Sajnos csak az, hogy erre a gymnasiumra az a nagy férfiú nem láthatta soha magát indíttatva a kegyelet érzelmével emlékezni vissza. Úgy hiszem, alig kell mondanom, hogy ez alatt a monumentális nagy férfiú alatt Ipolyi-Stummer Arnoldot értem, aki csaknem harmadfél évvel lévén ifjabb nálam, alig haladta meg a 10-ik életévét, midőn már Wagner úr kegyetlen kezei közé került, habár ez vele, azonkívül hogy a füle és halántéka közti pehely gyönge haját nevetgélve két ujja közé fogván, a szegény fiút ennélfogva fölfelé húzta, s eközben folyvást e szavakat ismédé: »tamen ego te Arnoldé, amo« - a brutalitásban tovább menni nem merészelt, mert Stummer Arnold szülői, a kik egy Pierstl-Krecsmáry-féle, rajok szállott örökség folytán Korponára tették lakásukat, ott helyben lévén, a professzor úr ismert bánásmódját figyelmesen ellenőrizték; különben pedig Stummer Ferencz Hont megye volt főszol- gabirája nemcsak tekintélyes ember, de nejével szül. Szmrecsányi Arzéniával együtt igen nyájas, kedves, vendégszerető úri család lévén, erről Wagner professzor úrnak saját tapasztalásából is volt tudomása.”34 Azért fontosak számunkra Csalomjai Pajor visszaemlékezései, mert megtudhatjuk, hogy Stummerék 1833-ban már Korponán laktak, s fény derült az ottani életmódjukra is. Többek közt az alábbiakat olvashatjuk a könyvben: „[...] Pajor János és Stummer Ferenczék házi nyelve kizárólag a magyar volt, azon oknál fogva, mert az első családban nem akarhatták, hogy a négy serdülő gyermek gyakorlat hiánya miatt a hazai nyelvet elfelejtse, Stummeréknél pedig, mert ők mint magyar megye szülötti és előkelő birtokosok, a tót nyelvben magok is járatlanok valának.”3S Stummerék családjában volt akkor Arnoldon kívül az ugyancsak Disznóson született Lajos, aki később nevét Terényire változtatta. Terényi Lajos (1825-1863) poli
