Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly-Hála József: Adalékok Ipolyi Arnold születéséhez és gyermekéveihez
MÚLT ÉS EMLÉKEZET telek egészen a Szikince-patakig lenyúlott, s egy kisebb kúria is állt rajta. Ez ma már nem látható, helyén új házak épültek. Szintén az említett úré volt a 43. számú telek. A mintegy 334 négyszögölnyi terület felnyúlott egészen a mai temetőig, amely a falu nyugati részén található. Mellette volt Horváthy Antal 42. számú, 910 négyszögölnyi beépítetlen telke. A falu északi felében is volt a két Horváthy nevű földbirtokosnak egy-egy kisebb, 192 négyszögölnyi telekrésze. A mellettük lévő, 297. helyrajzi számú telek a Halma családé volt, s ezen a mai napig áll egy földszintes úrilak. A térkép 25 évvel Szmrecsányi Elek özvegyének, Horváthy Ágnesnek, Ipolyi disznósi nagyanyjának a halála után készült, s „ez alatt az idő alatt az ábrázolt állapot lényegesen nem változott” - írta Petrovay Resko Sándor és hozzátette, hogy a fenti tényt „bizonyítja az 1840-es II. katonai felmérés térképe, s részben az 1782-es I. katonai felmérés térképe is. A puszta legrégibb épülete határozottan az a kúria, amely az 1857-es térképen a 297-es szám alatt van bejelölve, s mindenesetre a legmegfelelőbb, s az egyetlen méltó székhelye lehetett az alispánnak.” A nagyapáról, Szmrecsányi Elekről, aki 1770-ben Korponán született, s valóban honti alis-pán volt, tudjuk, hogy ide nősült. Felesége, Horváthy Ágnes itt is halt meg 1832-ben, Szmrecsányi Elek azonban már 1821-ben elhunyt az ugyancsak Hont megyei Kelenyén, ahol szintén volt birtoka, s ahol lánya, Ipolyi anyja, Arzénia is született. Ipolyi születésének évében a nagymama mindenesetre a disznósi udvarházban lakott. A szóban forgó lakról a továbbiakban ezt írta Petrovay Resko: „Méretei is hasonlóak, mint az ipolykeszi kúriáé. Feltevésünket bizonyítja a berajzolt kisebb díszpark is. Bármennyire hihetetlen is, a kúria máig fennmaradt. Egy kisebb földszintes épület, amely lejtőn épült, ezért főhomlokzata a magasfoldszinten van. Már futólagos megtekintése során is megállapítható, hogy van egy régibb, kőből épített része, amely pilléres folyosójával nyitott, és egy újabb, téglából készített része. Ez a XIX. század elején, a klasszicista átépítés idején készült; ekkor a főbejárat elé, melyhez egykarú lépcső vezet, oszlopos portikusz épült — ez falazott, háromszögletű oromban végződik. A kúria mennyezete egyenes.”2S A kúria - mint már említettük - 1857-ben a Halma családé volt. A XX. század elején Vaskó Ferenc birtokába került, s elveszítette nemesi kúria jellegét. Ezután egy Zudel nevű gazdacsaládé lett. 1945 után iskola és szövetkezeti iroda volt benne. Jelenleg üresen áll és siralmas állapotban van. Feltételezhető, hogy itt született Ipolyi Amold, vagy ide hozták az út közben világra jött26 gyermeket. De akkor miért írták 1887-ben, hogy a szülőház nincs meg27? Esetleg a méreteiben kisebb, a 28. számú telken épült, az 1857-es térképen még látható hajlékba került először Ipolyi? Ez ma már nem látható, s nem tudjuk, mikor tűnt el. Mindenesetre mindkét helyhez köze lehetett, ám valószínűbb, hogy a ma is látható kúria a szülőház. Pontos választ csak a további, s a még alaposabb kutatás után adhatunk. Félő azonban, hogy akkorra ez a kúria is megsemmisül. Egy emléktáblát az említett tények alapján addig is megérdemelne, akárcsak az ipolykeszi Tersztyánszky- kúria, Ipolyi első eszmélésének otthona. TANULMÁNYOK AZ OTTHONTÓL AZ EGYETEMIG Hont megye krónikása, Gyürky Antal írta, hogy Stummer Ferenc és felesége, Szmrecsányi Arzénia „[...] nem akarták gyermekeiket korán a házon kivül bocsájtani, azért neveltetésüket otthon magán nevelő által kezdették meg, mi előnyösnek mutatkozott, oly anya vezérlete mellett, minő Szmrecsányi Arzénia volt, kit miveltsége s az iro
