Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Bodnár Éva versei (Fájdalom, Bús magány, Ősz, Szerelem szól, Ne kérdezd..., Kettős lét, Fogadalom, Fájó szív, Üzenet)
Bodnár Éva versei Fájdalom Milyen furcsa, végtelen és mély a fájdalom..! Érzem és tudom: Hol elfogy a remény, ott kell az oltalom. Bús magány Kinek a bánata a te bánatod? Kinek a fájdalma azonos veled? Csak annyit értek, csak annyit tudok, ha egyedül szenvedek: Meghalok... Ősz Az ősz színes, tarka képlet, nem vártuk ezt a szürkeséget, napfényes álom kell nekünk. Örökké tartó kacagással táncolnánk meleg napsugárral, mert tompa ködben elveszünk. Nehéz szívvel mondom ki halkan: Elmúlt a nyár..., s e zord viharban mi egymás mellett elmegyünk!
/
