Irodalmi Szemle, 2008
2008/4 - KÖSZÖNTJÜK A 60 ÉVES GRENDEL LAJOST - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (22) (Weöres Sándor munkásságáról)
Grendel Lajos Se határ, se út, fény pattog a telt szívben éles szilánk. Arany-kés forog a telt szívben és fönn fény pattog, éles szilánk, se határ, se út. Az áramlás szobrában még ennél is messzebb megy el, országos megrökönyödést váltva ki a nyelvtani szabályok csúfondáros sutba dobásával, bizarr szóösz- szetételeivel, igék főnevesítésével (bár ezt már Kassák is kipróbálta expresszionista korszakában), csakhogy a mozgást ne pusztán leírja, hanem a szavakkal mintegy megalkossa. nyugmozgás siethez indul sietben ablakik feje istenek árnyékszéke vágtat árnyékvillámszék nyers tündérhús csepeg Ló puszta paripa sivatag pulószta sipavaritagpa forró arany zivatar hideg fekete ködhenger kőfürt gránitbora párolog szemcsés fekete sziklafüggöny gőzölög éj kert hold pad üres szívdobogás dobéjdob, dobkertdob, dobholddob, dobpaddob föld homok kavics lámpás madarak ablaksora folyton távozik Az 1948-as kommunista fordulatot követően, a zsdanovi szellemben államilag irányított könyv- és lapkiadás, sok pályatársához hasonlóan, Weörest is kirekesztette az irodalmi életből. Az ún. szocialista realizmus bürokratái még a Weöresénél szelídebb kísérletezést sem tűrték meg. Weörest formalistának és dekadensnek bélyegezték, s legföljebb műfordítóként foglalkoztatták, azt is csak Illyés Gyula közbenjárásának köszönhetően. Majd Kodály Zoltán megbízásából szövegeket írt zenepedagógiai anyagokhoz, amelyeket később Magyar etűdök címmel látott el, s rendezett ciklusba.
