Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - Szalay Zoltán: Szélcsend Aulisznál (novella)
Szalay Zoltán Az akháj harcosok sokáig beszéltek róla, még később, a háború után is, milyen méltósággal ment a halálba Iphigénia. Meg persze Agamemnón fájdalmáról; a király nem jelent meg az áldozatnál, nem mozdult ki Meneláosz sátrából: összeomlott a lánya halála miatt, híresztelte a Mükénéi Sánta. Valójában a két Atreidész végig részegen fetrengett a sátorban, Pariszt szidták válogatott átkokkal meg persze „azt az istenverte lotyót”, aki nemrégen még Meneláosz feleségeként élt a spártai királyi palotában. Alig szunnyadt el a parázs az áldozati máglyán, feltámadt a szél, és messzire vitte a szomorú pernyét Aulisz partjairól. Belekapaszkodott az akháj hajók vitorlájába, s a hősök végre kifuthattak a széles tengerre, hogy meginduljanak a távoli, gyűlölt Trója ellen.
