Irodalmi Szemle, 2008

2008/2 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (20)

Magyar líra és epika a 20. században (20)

felsorolásszerü ismétlések és módosított idézetek, mint ahogyan a nyugati kultúra hanyatlására vonatkozó utalások is.”<9)

mer' én vágyom áz á csinnálós ember mindenbul csinnalja valami görbébul igenyezsd igenyezsbul görebed

(jartam öt ellemi)- így az Esterházy Péternek ajánlott Homo faberben.

Humor, irónia és nem kevés önirónia oldja a megöregedés és a költészet társadalmi presztízsének zuhanása fölötti borongását: farkam-barkam jaj be rút oly sovány-silány-kunkorka ebből többé soha rúd!- törpe félbetört uborka

kibánt vélem cudarul beleesett annak nyűve jól kinyúlva és elnyűve nemsokára földrehull.

(arkam-barkam)

itt a perc a szembesítő most ütött az óra ezer költő esik egy fő árva olvasóra

mint a tévét úgy olvassa: kinyitva se nézi - , lőttek nektek költészetnek jó magyar vitézi!

(Statisztika)

Az emigrációból és a szinte teljes ismeretlenségből a rendszerváltáskor hazatért Faludy György (1910-2006) egy csapásra a közönség kedvence és az egyik legnépszerűbb kortárs magyar költő lett, akit élete utolsó másfél évtizedében osztatlan szeretet és tisztelet övezett idehaza - olvasói körében. Rajongóinak adorá- ciójával szemben azonban lírai életművének szakmai megítélése majdnem olyan egyöntetűen elutasító, mint a Karnevál esetében. Persze, más okokból. Míg Hamvas Béla regényének recepcióját a szöveg elvontsága és szerkezetének átláthatatlan