Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - KÖNYRŐL KÖNYVRE - Palágyi László versei (hajnali másnaposság, Tükröződve, Levél a szüretről, Királyhelmec télen, Téli álom, Barackszüret, Nárcisszusz vendégségben)
Palágyi László versei A kavicsok között talán még egy villanásra felpiroslanak a bodobácsok orgiái, még egy utolsó jelet karcol az ablakra az őszi Nap hűvös, fanyar sugara, de szíveink meszesedő szálait a szél, mint az idő pribékje, végül úgyis egy tovatűnt ősszé morzsolja szét. Levél a szüretről Igazán köszönjük, jól megvagyunk, bár heveskedik, de csak kócol a szél. Tudod, a rózsa is most a legszebb, mielőtt hervatag ágyán földjébe alél. Mézes a mezítelen Nap fénye, és ettől épp annyira édes a kert, hogy kedvesen ragyogjon mosolya, de arca ne legyen negédes bájjal kevert. Mint véres húsdarabok, úgy csüngnek alá a szürkéllő garázstetőről a vadszőlő vörösben tajtékzó dús indái, vagy mint fürt fakad a tőkéről máris hallom az édesen csengő, de csupán féltestvéri szláv szavakat, ahogy bár keményen, de könnyedén siklanak, suhannak a hizlalt fürtök alatt. Szinte boldoggá tesz a levelek sárgás erezete, és nem zavar, hogy késemmel apró sebet ejtek ujjamon. Duzzogva elszelelt innen minden baj. Királyhelmec télen hej mostan furcsa ám igazán a furcsa helmecünknek e szürke panelcsücske a város aszfalt- és földszagú keblei még mindig feszesek
