Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - TANULMÁNY - Czapáry Veronika: A tükröződés kettőssége Nárcisszus és Echo nimfák pszichéjében (tanulmány)
A tükröződés kettőssége Nárciusszus és Echo nimfák pszichéjében jón létezik-e önmaga? Vagy csak az, aki a tükröbe néz és benne önmagát látja, de ki az, aki csodálja? Ezen már sokan elgondolkoztak, és mi most a több ezer éves mitológia hőseihez nyúlunk, a szimbólumokhoz, Nárcisszus és Echo nimfa szerelmi kettőséhez, és ennek az ikerpárnak a családi hagyományaihoz: „Megcsodált mindent, ami őt magát tette csodálatosan széppé, esztelenül saját maga után kívánkozott, amiben gyönyörködött, ugyanaz volt, aki gyönyörködött, s a csalóka tükörképét akarta megcsókolni, de hiába!’’ (Trencsényi, 1976, p272) Helyzetének és valódi önmagának megismerése abban állt, hogy amikor belenézett a tükörbe, jött el az a pillanat, hogy tudta, már nem az anya birtokrésze. Meglátta azt, amit az anya, s mások kívülről láttak benne. Ezért olyan lényeges fejlődési fokozat a tükör-stádium dráma, mely gyökeresen megváltoztatja a csecsemő önmagáról alkotott képét. Visszavonhatatlanul. Aki egyszer tükröbe nézett, többé már nem ugyanaz az ember, mint aki sosem tette meg. A tükörbe nézés előtt az ember elképzelheti csak, hogy milyen, hogyan néz ki, képzelheti azt is, hogy öt feje van és zöld a haja, de amint ott a tükör, az önmagunkról alkotott fenséges képünk kétdimenziós szabvánnyá rögzül. Echo a tehetetlen vágyakozás áldozata, Nárcisszus pedig a vágy tárgyának tárgyát szereti, „...mikor látszólag mindenestől egy másik felé fordulunk, akkor is önmagunkat látjuk, ha a másikat bennünket tükröző testnek tekintjük. Időbe telik, míg megtanuljuk a(z emberjtükröket használni." (Halász, ILA) A tükrözés elve szerint a külvilágra adott reakciókat tükrözzük, mindent, ami körülvesz minket, hiszen win- nicotti értelmezésben az anya-gyerek kapcsolatban a csecsemő visszatükrözi az anya énjének minden rezdülését. Reméljük, mi sosem lépjük át azokat a tükröket, ahonnan már nem tudunk visszajönni, vagy ha átlépjük, nem kell róla számot adnunk, mint Alice-nak a cso- da- és tükörországban. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Andreas Salomé, Lou: The Dual Orientation of Narcissism. Psychoanal. Q., 31:1-30 (PAQ), 1962 Bálint Mihály: Elsődleges Szeretet és pszichoanalitikus technika I. Animula. 1999 Erős Ferenc: Jacques Lacan, avagy a vágy tragédiája. Thalassa. 1993/2 Ferenczi Sándor: Katasztrófák a nemi működésben. Pszicho analitikai tanulmány. Pantheon. 1927 Ferenczi Sándor: Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében. Neumann Kht. 2004 Freud, Anna: Az én és az elhárító mechanizmusok. Párbeszéd könyvek. 1994 Freud, Sigmund: Az ösvalami és az én. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány. 1991 Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat. Talentum. 1994 Freud, Sigmund: Három értekezés a szexualitásról. Kötet Kiadó. Nyíregyháza. 1995 Freud, Sigmund: Ösztönök és ösztönsorsok Filum Kiadás. 1997 Füzesséry Éva: Lacan és az ,,Apa" neve. Thalassa. 1993/2 Halász László: Az ismétlés fonákságai. Inernetről letöltött anyag, röv.: ILA: http://epa.oszk.hu/00000/00002/00029/halasz.html Hárs György Péter: „Az egyik én valék... " Irodalomtörténet, 1991. 3-4. szám
