Irodalmi Szemle, 2008

2008/11 - MAGYAR TÁJ, MAGYAR ECSETTEL - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (26) A késő modern költészet további képviselői (tanulmány)

versírói praxis soha olyan közel nem került egymáshoz életművében, mint a legutóbbi tíz évben. Verseiben elszaporodnak az irodalomtudományi és művelődés- történeti utalások, a vendégszövegek és hommage-ok (Eliot, Joyce, Shakespeare, Pessoa, Benn, Szabó Lőrinc stb.). Tőzsér Árpád bőven él az intertextualitás kínálta művészi lehetőségekkel. Ami új és eredeti vonása mai költészetének, az, Németh Zoltánt idézve, abban mutatkozik meg, ahogy „a nyelvi relativizmus felismerését narrációs technikaként érvényesíti”.1'7'

Csoóri Sándor (1930). Illyés Gyula halálát követően a magyar irodalmi élet egyik kultikus alakja lett, s maradt mindmáig, mint egy másik szellemi platformon Mészöly Miklós, Konrád György és Petri György. Nagy hatású esszéinek, vitairatainak, ellenzéki kiállásainak - nem utolsósorban a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségeit ért jogsértéseket szóvá tevő felszólamlásainak köszönhetően, jelentős szerepe volt a Kádár-rendszer felbomlasztásában. Országos figyelmet keltő közéleti aktivitása épp akkor borította némileg árnyékba líráját, amikor az a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években zenitjére ért. Kere- setlenebbül fogalmazva: a magyar köz- és irodalmi élet nem Csoóri Sándor költészetétől, hanem bátor esszéitől és politikai fellépéseitől volt hangos.

Csoóri Sándor is egy dunántúli parasztcsaládban született, akárcsak a nála néhány évvel idősebb Juhász Ferenc és Nagy László, saját hangját azonban náluk jóval későbben találta meg. Jelentős költőként negyedik verseskötetétől (Második születésem, 1967) tartja számon az irodalomtörténet-írás és a szélesebb közönség. Csoóri Sándor lírájára, bár közös gyökerű Juhászéval és Nagyéval, nem a mítoszteremtő nagy kompozíciók a jellemzők. Monográfiaírója, Görömbei András „jellegzetes közérzetversnek” nevezi a Csoóri-verset.(38) Olyan hangulatlírának, amely a hetvenes évektől egyre erősebb gondolati s főképp indulati színezetet nyer.(39)

Amit megéltem: az voltam én, naponkint más jaj, más öröm, s halál közelében nagy szél, nyársuhanás és hóözön;

kihantolt hadseregek csontja ott, ahol a kamillás rétek emlékezve és undorodva ágyús telekbe visszanéznek.

Bakonyerdő a vállaimnál,

Prága és Varsó homlokfénye, ezeresztendős erő sétál elém egy májusvégi éjben

s elázok benne, csontig ázok, borzas, pünkösdirózsás férfi,

Magyar líra és epika a 20. században (26)