Irodalmi Szemle, 2008
2008/11 - MAGYAR TÁJ, MAGYAR ECSETTEL - Lászlóffy Csaba: A kamaszkor vakmerősége, Egy mozdulat (versek)
Magyar táj, magyar ecsettel LÁSZLÓFFY CSABA A kamaszkor vakmerősége Tudtam: attól még nem fogok megörülni ha a Tordai-hasadéki malom kőkerekén alázuhanó patakvíz álmomban is állandóan zuhog éreztem hogy végnélküli portyázásaimnak nem vethet gátat hínáros Doberdo és semmilyen türannosz által kiprovokált Marathón a félelem percei órái a szövettani vizsgálatnál valamivel hosszabb elemzést igényelnek. Egy mozdulat az övé (vesztes győztes? - mit számít mindenkor fölényes mosolyú diadalmaskodó) elrongyolódik minden a rezes arc s a bűntudat illúziója is a mozdulatlanságban ti ne láttátok volna amint a vétkek elkövetői tünedeznek elő a hányásszagú kulisszák mögül hogy legádázabb hozsannáik után imádkozni tanítsák a népet?