Irodalmi Szemle, 2008
2008/2 - Keszan Andrea versei (Őrizd meg..., a tükör már megrepedt, Ne gyújtsatok...!, Impresszió I., Impresszió II., Városi barangolások, A harmadik világ gyermeke)
Keszan Andrea versei mert a gödörbe rögtön: csúszni-mászni pondróvá válni paradox ahogy kézzel szurkálsz a késbe s az elvérzik nem érted hogy az Éjjel miért mutogatja minden gátlás nélkül kélyesen Hádésznak a hátsó részedet Ne gyújtsatok...! félek hogy valaki bejön és azt mondja: csak én vagyok leguggolok az aranysárga búzamezőbe hitetlen gyáva - gondolja szikkadt ajkairól a kéj bugyog összezsugorodnék ha tudnák jobban friss húsomban nem hagyná fogát nyomát nem leli az északi szél dacból tagad vagy csak fél hogy többé nem jöhet felém vágta szenvedélyes vágta a test rezzenései ellen kínzó kereszttel a vállakon szirmokat hullajtsatok mezei virágok s borítsátok be testemet ne gyújtsatok lámpát dobd el a fáklyát! hisz szemekben ég a szenvedély Impresszió I. keblében lüktető életerő anyatejével ki szoptatott oly sok nagyot
