Irodalmi Szemle, 2007

2007/7 - Duba Gyula: Kassák titkai (esszé)

Kassák titkai

szenvedélyes lendülete, morálisan azonban közösségi küldetéssel bír! Irodalmi értelemben lényegkereső, reális tekintettel kutatja a kor igazságát s az ember helyét a valóságban. Életregényében Kassák arról is beszél, hogy volt idő, amikor Zola és Gorkij voltak az ideáljai, „törpének és tehetetlennek éreztem magam, ha rájuk gondoltam”. Csodálja az orosz írókat, „mennyire más, élményekben mennyivel gazdagabb lehet az ő életük.” Majd rádöbben, hogy évek óta a Lehel-piac mellett jár el anélkül, hogy megnézné, „mi mindenféle zsúfolódik itt össze az életből... jelen vannak mindazok a figurák, akik az orosz regényekben olyan közel tudnak férkőzni hozzám”. Figyelni kezdi a halas asszonyokat, nézi kegyetlen munkájukat, ahogy néha élve zsigerelik a pontyokat, aztán a tyukász asszonyokat nagy késeikkel, aztán az egykori zsákhordó férfiakat, ma öreg emberek, és elképzeli, hogy amikor az asszonyok hazamennek, anyák és feleségek lesznek, és az öregek közt csodabogarak akadnak, „mint Tolsztoj öreg szent emberei.” S a látvány töprengésre készteti: „Milyen hosz- szú utat kell megtenni az embernek ahhoz, hogy értelemmel tudja felfogni azt, amit megélt! így múltak felettem 1913-ban az élet és az irodalom napjai.”

4

A Független Magyarország című lapban jelennek meg első versei 1909-ben. Igazi bemutatkozása azonban Párizsból való hazatoloncolása után, 1910. július 10- én történik meg a Renaeissance című folyóirat 5. számában. Révész Béla szerkesztő a következő megjegyzéssel bocsátja útjára a költőt: „ezeket a verseket egy huszonhárom éves vasmunkás írta”. Szövegkörnyezete több, mint impozáns; Adytól Petőfi nem alkuszik című esszéjének egy részlete, Balázs Béla és Nagy Lajos novellái, Kosztolányi három verse, Franyó Zoltán franciából vett versfordításai a lapban. Kassák elindul az irodalom és művészet, „mint szellemi életforma felé”. A Renassance-ban közöltek egyike első szabad verse. Évekkel később írja a Csavargók, alkotók című esszéjében: „A polgári művész már első kísérleteiben is művésznek készül, a művészettel kísérletező autodidakta célja talán nem is az, hogy egyszer művészetet csináljon. Egyszerűen megszólal és megpróbálja kimondani azt, ami eddig alaktalanul a lélek mélyén szunnyadt... Felkészületlen a harcra, mint, aki mély álomból ébredt, elindul anélkül, hogy tudná merre és hová, de elindul, mert úgy érzi, az egy helyben maradás halált jelentene számára. Mivelhogy nem járt iskolába, a tudomány semmire sem készítette elő, nem vezérlik értékeiben megérett mintaképek, senkitől nem kapott kész pszichológiai és filozófiai formulákat, és sokáig mindenhez, amihez eljutnak: közvetlen élménytapasztalataikon átjutnak el. Fejlődésük első szakasza az eszmélés, a második a tudatosítás, harmadik az alkotás korszaka.”

Kassák első, Eletsiratás című novelláskönyvéről Lesznai Anna „szerető lelkesedéssel” ír a Nyugatban. „Vitt, vezetett, mint biztos rajzú véghetetlen országút az úttalan vándort, nyomorult, ócska külvárosi házakba, udvarokba, hol szörnyű emberek sorsa zúzódva verődik egymáshoz, mint szennyes kocsmai poharak ré