Irodalmi Szemle, 2007

2007/7 - Duba Gyula: Kassák titkai (esszé)

Kassák titkai szenvedélyes lendülete, morálisan azonban közösségi küldetéssel bír! Irodalmi ér­telemben lényegkereső, reális tekintettel kutatja a kor igazságát s az ember helyét a valóságban. Életregényében Kassák arról is beszél, hogy volt idő, amikor Zola és Gorkij voltak az ideáljai, „törpének és tehetetlennek éreztem magam, ha rájuk gon­doltam”. Csodálja az orosz írókat, „mennyire más, élményekben mennyivel gazda­gabb lehet az ő életük.” Majd rádöbben, hogy évek óta a Lehel-piac mellett jár el anélkül, hogy megnézné, „mi mindenféle zsúfolódik itt össze az életből... jelen van­nak mindazok a figurák, akik az orosz regényekben olyan közel tudnak férkőzni hoz­zám”. Figyelni kezdi a halas asszonyokat, nézi kegyetlen munkájukat, ahogy néha él­ve zsigerelik a pontyokat, aztán a tyukász asszonyokat nagy késeikkel, aztán az egy­kori zsákhordó férfiakat, ma öreg emberek, és elképzeli, hogy amikor az asszonyok hazamennek, anyák és feleségek lesznek, és az öregek közt csodabogarak akadnak, „mint Tolsztoj öreg szent emberei.” S a látvány töprengésre készteti: „Milyen hosz- szú utat kell megtenni az embernek ahhoz, hogy értelemmel tudja felfogni azt, amit megélt! így múltak felettem 1913-ban az élet és az irodalom napjai.” 4 A Független Magyarország című lapban jelennek meg első versei 1909-ben. Igazi bemutatkozása azonban Párizsból való hazatoloncolása után, 1910. július 10- én történik meg a Renaeissance című folyóirat 5. számában. Révész Béla szer­kesztő a következő megjegyzéssel bocsátja útjára a költőt: „ezeket a verseket egy huszonhárom éves vasmunkás írta”. Szövegkörnyezete több, mint impozáns; Adytól Petőfi nem alkuszik című esszéjének egy részlete, Balázs Béla és Nagy Lajos novellái, Kosztolányi három verse, Franyó Zoltán franciából vett versfordí­tásai a lapban. Kassák elindul az irodalom és művészet, „mint szellemi életforma felé”. A Renassance-ban közöltek egyike első szabad verse. Évekkel később írja a Csavargók, alkotók című esszéjében: „A polgári művész már első kísérleteiben is művésznek készül, a művészettel kísérletező autodidakta célja talán nem is az, hogy egyszer művészetet csináljon. Egyszerűen megszólal és megpróbálja kimon­dani azt, ami eddig alaktalanul a lélek mélyén szunnyadt... Felkészületlen a harc­ra, mint, aki mély álomból ébredt, elindul anélkül, hogy tudná merre és hová, de elindul, mert úgy érzi, az egy helyben maradás halált jelentene számára. Mivelhogy nem járt iskolába, a tudomány semmire sem készítette elő, nem vezér­lik értékeiben megérett mintaképek, senkitől nem kapott kész pszichológiai és fi­lozófiai formulákat, és sokáig mindenhez, amihez eljutnak: közvetlen élményta­pasztalataikon átjutnak el. Fejlődésük első szakasza az eszmélés, a második a tu­datosítás, harmadik az alkotás korszaka.” Kassák első, Eletsiratás című novelláskönyvéről Lesznai Anna „szerető lel­kesedéssel” ír a Nyugatban. „Vitt, vezetett, mint biztos rajzú véghetetlen országút az úttalan vándort, nyomorult, ócska külvárosi házakba, udvarokba, hol szörnyű emberek sorsa zúzódva verődik egymáshoz, mint szennyes kocsmai poharak ré­

Next

/
Thumbnails
Contents