Irodalmi Szemle, 2007

2007/6 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Szénássy Zoltán: A Svábhegytől Nizzáig (Jókai Mór utolsó évei)

Múlt és emlékezet

bán szálltunk meg, és onnan indultam egy párizsi barátnőmmel háznézőbe. Találtunk egy szép házat a tengerparti Promenade des Anglais 67. szám alatt. A ház nagyon kényelmesen volt berendezve, minden szobában volt kandalló. És az uram nagy élvezettel szokta nézni a lángoló fahasábokat...”

Jókai nizzai tartózkodásáról számol be a Magyar Nemzet 1904. január 16-i száma. Ekkor közli Jókainak egy jó barátjához küldött levelét. Természetesen, mind a két fél hozzájárulásával. Jókai levelének kivonata: „Soha életemben ilyen boldog karácsonyt nem ünnepeltem meg, mint az idén Nizzában. Meleg napsugártól, még melegesebb szeretettől körülsugározva, családom körében töltöttem az öröm-árasztó ünnepet.

Nem lakom bűzös penzióban; hanem egy előkelő palotában, melynek egész emeletét bériem. Azt a nőm választotta ki, gondos utánjárás mellett a város legdíszesebb pontján, a Promenade des Anglais mentén, a tengerparton. Kényelmes otthont kívánt nekem teremteni, ahol testem-lelkem megújulhat. Itt mindent megtalálok, ami az úri komforthoz kívánatos... Én minden este azzal az imádsággal hajtom fejemet álomra s azzal ébredek fel: »Adjon az én Istenem Atyám az én szeretett nőmnek, Bellának s az én hazámnak, Magyarországnak boldog jövendőt!«

Jókai Nizzában sem tudott lemondani régi, megszokott napirendjéről. Ahogy tudjuk írásaiból, hogy reggel ötkor szokott kelni, és délelőtt 10-re már be is fejezte írásbeliségét. Felesége, Nagy Bella, a költő napi beosztását így rajzolja meg: „Jókai életbeosztása Nizzában is ugyanaz volt, mint Pesten. Reggel korán kelt, délelőtt dolgozott, ebéd után kicsit aludt... Nizzában nem járt klubba, hanem sok délutánt töltött együtt fiatalkori barátjával, Tűr Istvánnal, aki állandó nizzai lakos volt. Tűr igen sokszor maradt ott vacsorára, és a negyvennyolcas idők két legendás alakja sokszor órák hosszat elbeszélgetett a régi emlékekről. Nagy élvezet volt hallgatnom őket.”

Jókai számára az írás valóságos életelem volt. S mint a Magyar Nemzet fő- szerkesztője, állandó kapcsolatban állt az újsággal. A nizzai hónapok alatt a következő cikkeket publikálta a Nemzetben, illetve a Vasárnapi Újságban:

Az aranykönyvbe adat. Magyar Nemzet tárcája. 1903. december 24, 25.

A poézis mint koronatanú. MN tárcája 1904. január 1.

Igazolás. MN tárcája 1904. január 17.

Világteremtés: MN tárcája 1904. január 30, 31.

Két előszó a ködös problémához: MN tárcája 1904. március 16.

Kun Árpád a csodagyerek: M.N. tárcája, 1904. április 3.

Szerkesztői üzenet: „Mai, húsvéti számunk tartalma”...

„A Magyar Nemzet írógárdájának a java szolgáltatta hozzá az anyagot... Jókai Mór, aki lapunk főszerkesztője... nizzai üdüléséből küldött egy igen érdekes czikket, melyben Kun Árpád, a kilencz esztendős hegedülő csodagyerekjátékáról ír...”