Irodalmi Szemle, 2007
2007/5 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Duba Gyula: Magyar groteszk (Keszeli Ferenc két könyvéről)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE 71 Tágul és gazdagodik a „magyar groteszk” köre, szóbeli formája és alakos látványsuerűsége szembesül, konfrontálódik és egyesül, kiegészítik egymást. Modern torzók és fogalmi archaizmusok találkoznak, a nyelvi és hatásbeli érzékelés mintegy összefonódni kíván. Óhatatlanul felmerül a kérdés is, a tyúk vagy a tojás ősi dilemmája: melyik volt előbb, mi a döntő, a kép vagy a vers?! A kérdés ál, s nem áll, mert felesleges! Bár a jelek mintha a látvány elsőbbségére utalnának. A költő játékosan megverselte a festő képeit! Bár az ellentétére is találnánk példát, mintha a vers inspirálta volna a képet! Más probléma is akadhat: a líra ihle- tője nem elsődleges élmény lenne, hanem másodlagos, tehát maga a kép, a mű? Ez sem ilyen egyszerű! A kép eleve rejtélyes, bonyolult és látomásszerü, titkokat rejteget, s a versszöveg mintegy értelmezi, a torz alakoknak jelentést ad s rendet tesz a zűrzavarban. Keszeli a képeket is azzal az eredeti, formateremtő pillantással szemléli, mint a tényeket és jelenségeket, magát az életet! De miután képzeletét semmi nem köti, játékossága tombolóbb lehet. Szenvedélyét azonban betájolja, a Szkukálek-képek bőven utalnak a nemiségre, groteszk erotikával fűtöttek. Látványosan képviselik a meztelen testiség és szexuális szenvedély biológiai jegyeit, mint a fallosz, fanszőr, vaskos combok és változatos mellek. S közben mintha a test visszáját keresnék, a harmónia lehetőségét is eltorzítva, utalva rá, hogy a groteszk és abszurd valóban ellentéte a normálisnak. Ami a festőnek szín és forma, a költőnek szavak. Ahogy Szkukálek fantáziái és komponál, úgy teremt új szót, kifejező fogalmat Keszeli, szóképet alkot és parafrázishoz nyúl, képzeletének és groteszk iróniájának láthatóan hálás témája méltó anyaga Szkukálek töredezetten és szögletesen abszurd formavilága. Ketten együtt olyan sajátos művi valóságot alakítanak ki, amit közelről sem könnyű értelmezni, ám a hatása alá nem kerülni szinte lehetetlen! Eredeti művészi teljesítmény. A versvalóságban, bizonyára a festő érdeklődési köreihez igazodva, alig találunk utánérzett irodalmi beütéseket vagy történelmi utalásokat. Dominál a nemiség, mellette korszerű politikumot - Vadkapitális I, II,. III, Az agg fegyverkovács aggodalma, A béka valaga - kultúrparódiákat - ír óportré, Ómama szekrénye -, vagy éppen sors- és korképeket a házasságról - Jelenet egy házasságkötésből... házasságtörésből, aranylakodalomból s a házasság fináléjából - és egyéb dévaj- ságokat bőven. Van ebben a könyvben valamilyen pokoli tanácstalanság és kétely, kilátástalannak tűnő szembenézés korunk valóságával, valami megrendült bizonyosság! Ennek ellenére nem pesszimista, mert kegyetlen realizmusa derűs csodálkozásra késztet. Alighanem az igazság egyik arcát találjuk benne groteszk maszkokba öltöztetve, absztrakt vonásokkal kendőzve, játékos díszekkel cico- mázva s mégis pőrén. Persze önálló, erős lelkeknek ajánlva! 5 Ma az irodalom jelentős része hajlamos a pózoló öntetszelgésre és imádja a fensőbbséges iróniát. Keszeli Ferenc könyvei nem ironikusak, attól több bennük
