Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - TANULMÁNY - Polgár Anikó: „Holtig Ulyssesnek Penelopéje leszek”
TANULMÁNY Batsányi tanulmányában lefektetett elveknek, ugyanakkor több szempontból is megelőlegezi a 20. századi rekonstrukciós fordítói eljárásokat, mégsem állíthatjuk róla, hogy Rájnis rabi fordításához lenne hasonló. Saját költői egyéniségének érvényre juttatása megakadályozza abban, hogy az eredeti szövegnek puszta másolója, „kopiálója” vagy „általírója” legyen.34 Nemcsak műfordítás-történeti bravúr tehát az első heroida magyarítása, hanem kimagasló költői teljesítmény is. * A tanulmány megírásához szükséges kutatásaim elvégzését az Oktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának ösztöndíja tette lehetővé. JEGYZETEK 1 A Gyöngyösi-fordítás elemzésével két korábbi konferencia-előadásban foglalkoztam (Gyöngyösi, a fordító. Sárospatak, 2004. május 26-29. és Felülírás és korrekciós igény a fordításban: Gyöngyösi István és Ányos Pál heroidafordításai. Nyitra, 2005. december 8—9.), melyek szövege megjelenés előtt áll. 2 Batsányi János, A ' fordíttásról = B. összes művei, II. Prózai művek, 1. kötet, Bp., Akadémiai 1960, 103. 3 Idézi: Burján Mónika, „Ez a ’ nyugtalan törekedés, dolgozásomat minél hasonlóbbá tenni az eredetihez... ” (Kazinczy Ferenc nézetei a fordításról), ItK 2003/1, 48. 4 Tisztában vagyok vele, hogy ez a kiélezett ellentét csak egy erősen sematizált rendszerben működőképes, a klasszicizmusnak s magának Kazinczynak a fordításszemlélete is ennél sokkal heterogénabb (erről lásd bővebben Burján Mónika tanulmányát). Ennek az egy aspektusnak a kiemelése azonban ebben a kontextusban nézetem szerint azért is jogos, mert a máig is ható rekonstruktív fordításszemléletek is erre építenek. 5 A magyar kritika évszázadai, I. Rendszerek, szerk. Tárnái Andor és Csetri Lajos, Bp., Szépirodalmi, 1981, 146. 6 A magyar kritika évszázadai, i. m. 149. 7 Rájnis József, Toldalék = Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták 1781-1826, Bp., Szépirodalmi, 1980, 165-179. 8 Uo. 169. 9 Uo. 168. 10 Vö. Penke Olga. Fordításelméleti gondolatok és fordítási gyakorlatok a magyar felvilágosodásban, It LXXXIII. (2002/4), 517-532. 11 Az angol Dryden például háromféle fordítást különböztet meg, a metafrázist (ez szó szerinti fordítást jelent), az imitációt (mely az átköltéssel hozható összefüggésbe) és a parafrázist („translation with latitude”), mely a kettő közötti középút. John Dryden, From the Preface to Ovid’s Epistles = The Translation Studies Reader, ed. by Lawrence Venuti, New York and London, Routledge, 2002, 38-42. 12 Dayka Gábor versei, szerk. Kovács Ferencné Ónodi Irén, Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 1993, 14. 13 Dayka „élőbeszédje" kiadandó verseihez = Dayka Gábor költeményei. Kiadja Abafi Lajos, Bp., Aigner Lajos 1880, 101-109. 14 Uo. 103-104. 15 Ányos Pál munkáji, Bétsben, özvegy Alberti Ignátzné’ betűjivel, 1798, XVI. 16 Gálos Rezső, Dayka Gábor költészete, EPhK 37 (1913), 147. 17 Gálos a legkorábbra, 1784-1787 közé datálja a latin verseket, 1784-re a Magyar és német című
