Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: Gömörország szerelmese (Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal)
SZEMTŐL SZEMBEN * Eddig szinte kizárólag a rimaszombati civil társadalomban végzett munkájáról beszélgettünk, s még szó sem esett a néprajztudós, a régész B. Kovács Istvánról. Jut még erre egyáltalán ideje?- 1989 novemberétől 1994-ig gyakorlatilag egy sort le nem írtam, teljesen a politika töltötte ki az életemet, hiszen mifelénk már csak úgy van, hogy a forradalmat az értelmiség csinálja, a „profi” politikusok csak később jönnek, hogy learassák a babérokat (és felejtsenek). Amikor aztán 1995-ben kirúgtak a múzeumból, hirtelen sok időm lett, kerestem a lehetőséget, hogy mit lehet csinálni. S akkor jelent meg az egyetemi diplomamunkám kibővített változata Baracai népköltészet címen, ezt követte a Hervadatlan rózsagyüker, amely Gömör-Kishont népköltészetét mutatta be, majd a Szőlőszült Kálmány, amely egy olyan tehetséges cigánymagyar ember, a rimaszécsi Busa Viktor meséit tartalmazza, aki tehetsége folytán a magyar irodalom élvonalába sorolható. Nem túlzók: ő egy istenáldotta tehetség. 1977-88 között régész-muzeulógusként dolgoztam, és nagyon sok szép dologban lehetett részem. Csak egyet emelnék ki most, a méhi határában feltárt istentriászt. Mintegy négyezer évvel ezelőtt készítették ezeket az agyagedényeket, amelyeknek ismert párhuzamai Trójában és Kis-Ázsiában találhatók. Mások évtizedekig, olykor egy életen át várnak ilyen felfedezésre. Megjegyzem: ez nem annyira képesség, mint szerencse dolga. Egy hamvasztásos sírban öt urnát találtam az elhamvasztottak csontjaival, és még három más leletet, két edényt és egy kisplasztikát. Az edények egyike férfi-, a másik női alakot ábrázol, középen pedig a kisplasztika egy lánygyermeket jelenít meg. Nem kétséges: istenalakokról van szó. Az istentriász, az istenhármasság kifejezésének legkorábbi emléke Európában. Fantasztikus lelet, amelynek nagyon komoly súlya van kulturális és időrendi problémák megoldásában is. Ezt a felfedezést a Méhi istentriász és népe című munkámban adtam közre. Elkészítettem e gömör-kishonti fazekasság majdani nagymonográfiájának vázlatát Agyagkenyér címen. Gömörológia címen pedig válogatott tanulmányaim jelentek meg. Ugyancsak lehetőségem nyílt feltárni Rimaszombat főterét, kutathattam Sajógömörben a megye- központot. .. szakmailag és emberileg megannyi élmény. * S nem hiányoznak ma ezek az élmények?-Nem annyira... Jöttek olyan, más kihívások, amelyek szintén egész embert kívántak. Szívesen foglalkoznék még népköltészeti kutatásokkal, ezen belül is a cigány magyar mesékkel. Ismételten csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a mesélő tehetségéről, s ámulattal arról az archaikus világképről, amely azokból a mesékből kirajzolódik. Ezek a hősmesék voltaképpen mesévé átlényegült hősepikaként is megfogalmazhatók. A felfedezés erejével hatnak. Az embernek eszébe jut Vörösmarty Zalán futása, Arany János hun trilógiája, s megannyi más kísérlet az elveszett magyar hősepika rekonstruálására. S akkor jön egy fiatalember a 20. század utolsó harmadában, s szinte közép-ázsiai eposzt szólaltat meg... Ez a mitikus, s egyben hősi világ sehol nem található meg a magyar mesekincsben olyan gyö
