Irodalmi Szemle, 2007

2007/2 - ALKOTÓMŰHELYEK, ŐRHELYEK - Csáky Károly: Schoen Arnold (tanulmány)

Schoen Amold

A balladákról még fontosnak tartja elmondani Schoen, hogy azok „ nagy része más vidéken született s itt honosodott meg hol bővülve, hol rövidülve; a lokális balladák nagy része pedig fejlődés alatt van, mondhatnák: töredékek”. Ez a megállapítás csak részben helyénvaló. Mert igaz ugyan, hogy e vidék valóban nem volt a balladáknak olyan táptalaja, mint Erdély, ám Ág Tibor még később is talált az Ipoly völgyében középkori balladákat, s keletkeztek errefelé terjedelmes új stílusú balladaszövegek is.

Találunk azonban a Schoen Arnold lejegyezte balladaszövegek közt is igen szép sorokat. Lássuk például a 227. számú népköltészeti alkotást:

Szerepel még a lokális balladákban Pap Mariska, Szabó Vilma, Vince Károly, Bodony Bandi, Farkas Jóska. De fel-felbukkannak a betyárok is: Rózsa Sándor, Bugár Imre, Szurkos Jóska stb. S találkozhatunk az öngyilkos szerelmessel, a szerelmet tiltó anyával, az azt kijátszó ravasz lánnyal, a pandúrok üldözte legénnyel , akárcsak a cséplőgépbe esett lánnyal:

„ Mi volt éldes mátkám Gyócsos szép ágy adó'?

Rózsa tej szép testöm Nyúgott szép ágyamo'.

Mi vót tej testödö' Gyócsos szép ágyadon'?

Liljon fehér ingom Rózsa tej testömö'.

Liljom fehér ingod Mi gyűrte meg igye'?

A szép Vanda Ferke Borút rá műt éjjé'.

Tompa a küs bá 'ta. Mer' gazdája nincse'.

Nincseki Marcsára Többé rátekincse'. ” (140-141. p.)

De a kis lány rám se' hallgatott, Megkerülte kétszer a bokrot.

Megmozdult a cilinder kalap,

S kiugrott a bokorból a pap,

(...)

De a kis lány szaladott,

De már akkor késő volt... ”

(135. p.)

„ Ezernyolcszáz és kilencvenkilencbe' Mi történt a balogi szérős kertbe'? Farkas Julcsa beleesett a gépbe, Szeretője leugrott a kazalra.

Gépész uram álljon le a masina,

A szeretőm beleesett a dobba.