Irodalmi Szemle, 2007

2007/12 - Napló

NAPLÓ

ELHUNYT SZABÓ MAGDA

Kilencvenéves korában november 19-én elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját. 1940-től Debrecenben, 1942-től Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.

A már tizenéves korában tehetségesnek tartott Szabó Magda költőként kezdte pályáját. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de polgári származása miatt ezt visszavonták, és állásából is elbocsátották. 1949-től nem publikálhatott, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. 1959-től szabadfoglalkozású író. 1985-90-ben a Tiszántúli Református, 1993-ban a Debreceni Ref. Teológiai akadémia díszdoktora. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.

A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos iljúsági művet és meseregényt is írt. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.

Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, és elnyerte a Prima Primissima Díjat. Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, november 17-én pedig a Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságá-nak tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az A bigéi (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki Békekötés címmel.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) fájdalmát és megrendülését fejezte ki az írónő elhunyta alkalmával. Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle - olvassuk az OKM hivatalos közleményében. Hamvait december 1-jén szülővárosában, Debrecen-ben helyezték örök nyugalomra. Egy születésnapi beszélgetésben a Für Elise folytatásaként bécsi élményeit, a negyvenes évek „fogvacogtató éveit” ígérte olvasóinak, s közben izgalommal várta a Tündér Lala meseregényének animációs filmjét. „Talán jövőre bemutatják. De nekem addig még olyan sok dolgom van. Ha már az ördög megfeledkezett rólam és itt hagyott!”- mondta Bán Magdának.

Büszkék vagyunk arra, hogy olvasói, kortársai lehettünk! (F. Z.)