Irodalmi Szemle, 2007
2007/12 - Öllős Edit versei (Félszeg tükör, Lábadozások, Miniatűrök, Szegényesen
Öli ős Edit versei nevethessek végre én is örülhessek végre én is ha naponta bomlásnak indul egy időpont mikorra nem felejtek el egyetlen magamat gyalázó-ostorozó-tépázó szinonimát sem de már mindet azonnal szelídíteni is elkezdem van aztán időpontja annak is mikor rögtönözve-fontoskodva elkezdek rakosgatni port törölgetni közben csakis country-dallamban a tegnapi vödörből csöbörbe zuhanás sztoriját fogalmazgatni félvállról persze mert elhiszem már én is ha felnövünk vége a meséknek vagyis hát akkorra nem hepienddel végződnek hát már nem is izgalmas megfejteni miért lehetnek egyszer csak királykékek-kristálytiszták az évekig mocsaras-kátrányos vermek Miniatűrök l a fürdőszoba csempéi is idegenek ha repülő csészealjat látok az ablak előtt ilyenkor tudok egy jót nevetni gúnytalanul hogy két tucat évvel ezelőtt nem gondoltam ilyesmire - jó kislány voltam korántsem ennyire homályos szemmel 2 naponta ikszszer újra beindítom amit tegnap kisiklattam eszembe jutott azóta hogy hát mindig kéznél van a hatodik érzékszervem