Irodalmi Szemle, 2007
2007/12 - Öllős Edit versei (Félszeg tükör, Lábadozások, Miniatűrök, Szegényesen
Öllős Edit versei Félszeg tükör „ mindent de mindent ezen a világon le kell írni” (Szép Ernő) érzem szánom értékelem (pillanatok ezredrésze alatt vagy öt percekre nyújtva) magyarázom hogy félig ösztönösen félig szándékosan (bár nem tudom pontosan fele-fele arányba-e vajon) teszem-veszem dolgom azt a mindig ugyanannak tűnőt (csak az én hétmérföldes csizmámmal negyed részben sem átléphetőt) lehet hogy nem is ésszerűen de örökmozgóan félig ösztönösen félig szándékosan leírok mindent amit elolvastam elolvasok mindent amit leírtam - többnyire ez is a baj - minden módosítószó és kötőszó úgysincs a legjobb helyen és nem atomóra-pontosak az igekötők hát csak rendszeresen borzolódik a kedélyem és csak rendszeresen számba veszem beismerem hogy lehet bizony ez-az nekem is érthetetlen - hiába gondolok erre aztán ebből emerre aztán gondolok arra aztán abból amarra aztán gondolok fél évet előre aztán öt évet vissza aztán arra is mikor volt emlékezet-kiesésem de mégis csak írtam és írtam közben de semmi lélek-összezúzódást nem terveztem - ömlött is aztán az nyakamba kátrányos-jegesen - mégis
