Irodalmi Szemle, 2007

2007/1 - Napló

AZ IRODALMI JELEN REGÉNYPÁLYÁZATÁNAK DÍJAZOTTJAI A 2004 novemberében meghirdetett regénypályázatra 283 pályamunkát küldtek be, a legtöbbet Magyarországról (208) és Romániából (51). Érkeztek müvek Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Németországból, Írországból, az Amerikai Egyesület Államokból, Franciaországból, Svájcból, Svédországból, Ausztráliából, összesen tehát 12 országból.

A díjazottak:

I. díj: Sigmond István, II. díj: Nagy Koppány Zsolt, III. díj: Balogh Róbert Különdíjak: Bencze Erika, Czegő Zoltán, Halász Margit, Ircsik Vilmos, Kabdebó Tamás, Siklósi Horváth Klára, Tar Károly (Irodalmi Jelen - OTP különdíj)

ELHUNYT LÁZÁR ERVIN ÍRÓ

Meghalt a meseíró. Hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában, december 22-én, elhunyt Lázár Ervin, Kossuth- és József Attila-díjas író, elbeszélő, meseíró. 1936-ban született Budapesten, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegres- pusztát tekintette, ahol családjuk 1938-tól lakott. 1954-ben Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE-n magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Első novelláit a Jelenkor közölte 1958-ban, ettől az évtől Pécsett a Dunántúli Napló, később az Esti Pécsi Napló és a Jelenkor munkatársa. 1971-től szabadfoglalkozású író. 1989-1990 között a Magyar Fórum főmunkatársa, 1992-től a Hitel szerkesztője. Dolgozott a Magyar Naplónál, a Pesti Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is.

Jellegzetes műfaja a mesenovella volt. Sajátos hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek voltak. Filmszerű stílusa, ábrázolási módja miatt írásaiból számos rádiós, színpadi, filmes és tévés feldolgozás készült. Gyermekeknek szóló írásaiban a valóság és fantasztikum természetes egységet alkot. Az abszurdba hajló ötletek és a szárnyaló fantázia mellett a bizarr nyelvi humor is megjelenik nála, s ezek révén munkássága helyet követel magának a felnőttirodalomban is. 1973-ban jelent meg egyik legnépszerűbb műve, A hétfejű tündér, melyből később színpadi adaptáció is készült. Gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, a Szegény Dzsoni és Árnika (1981) című meséjéből filmet is készítettek. Indulásától kezdve írt felnőtteknek szóló elbeszéléseket. Egyetlen regénye, a groteszk hangvételű A fehér tigris 1971-ben jelent meg, Hét szeretőm (1994) címmel pedig válogatott novelláit adták ki. Távozása vesztesége a kortárs magyar irodalomnak. (dz)

HELYREIGAZÍTÁS

Folyóiratunk múlt évi decemberi számában beszámoltunk a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Párkányban tartott rendkívüli közgyűléséről. A választmány tagjainak felsorolásakor hibát vétettünk: Ardamica Zorán helyett Ardamica Ferenc nevét közöltük. Az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük!