Irodalmi Szemle, 2007

2007/11 - Merényi Krisztián: Micsoda különbség (novella)

Merényi Krisztián- És neked, hogy alakulnak a dolgaid? Egyszer eljöhetnél...- A nőmet dobtam, rossz volt az ágyban. Most egy tizenhét éves ribivel ka­varok, pont a fele, mint én. Jó mi?- Magadhoz való kéne már!- Ja, ja. És mit csinálsz, ha épp nem melózol vagy imádkozol?- Járok egy kereszténycsoporttal...- Mondom, ha nem imádkozol!- Épp ezt akarom... velük járok kirándulni. Édesanyámmal néha operákat nézünk, olykor egy-egy színház.- Sanyikám, Sanyikám, neked van erre időd? Hogy állsz a sporttal?- A szomszéd úrral néha lemegyünk szaunázni.- Végre, ami nem olyan áhítatos. Én meg kondizok!- Mármint tornázol?- Igen, gyúrok, resztelek, testépítek. Na, nem hivatásból. És ami frankó, semmi koksz.- Itt laksz a közelben?- Jee! Luxus lakópark! Fitnesz, masszőr és bár! Télen egy szál ingben le a teremgarázsba, koktél a Csocsónál - amúgy ő is testépítő aztán be a verdába. Nyugati élet! És te hol fészkelsz?- Édesanyám mellett vettem egy kis lakást. Tavasszal az a rengeteg madár és virág... nem cserélném semmire. Ismerek egy ilyen szép vers...- Tele van a tököm a versekkel! Ne félj, nekem is kijut a romantikából! Ha­verok, vidék. Jókat zabálunk, télen disznóvágás. A fejhúsért egyenesen megve­szek!- Én azt soha! Halat, csirkét is csak néha. A rizsnyáktól és a szójától jobb a gyomrom. Megszólal Gyula telefonja.- Halló!... oké, küldöm... mikorra?... Rendben... Ahogy megbeszéltük... viszlát... Majmok! Mindig hajtják az embert, no de, szóra se érdemes. Hol is tar­tottunk? Ja, a kaja! Szóval ilyen kis tápos lettél? Te érzed, hogy mi a jó a belednek. Na és a melód? Mennyit pengetnek érte?- Mármint mennyit keresek?- Igen, a nettód érdekelne.- Hát az a helyzet, hogy teljesítménytől függ. Istennek hála, imádom. Ami­kor belekezdek, elfelejtem a gondokat, és csak szárnyalok. A többiekkel eleinte ne­héz volt kijönni. Ha jobb hónapom van, és többet dolgozom, nem ritka, hogy száz­ezer felett, de általában nyolcvan körül kapok...- És hol koptatod a széket?-Nem irodában dolgozom. Anyagot keverek, helyezem a járólapokat. Bur­koló vagyok! Elindulok hajnalban, az emberek álmosak. Érzem előre a cement, a műkő és az épület illatát. Kora reggel még senki sincs az építkezésen. Gyengén vi­

Next

/
Thumbnails
Contents