Irodalmi Szemle, 2007
2007/11 - ELTEMETTÜK HALOTTAINKAT - Duba Gyula: „Mindig egy volt velünk...” (Búcsú Dénes Györgytől)
ELTEMETTÜK HALOTTAINKAT Korábbi számunkban már közöltük a szomorú hírt, írótársadalmunk és a szlovákiai magyar közösség elveszítette irodalmunk két ismert, szeretett és közkedvelt alakját, Dénes György költőt, szerkesztőt, műfordítót és Turczel Lajos irodalom- és művelődéstörténészt, egyetemi docenst, irodalomkritikust, a felvidéki magyar irodalom nagy öregét. Dénes György búcsúztatására szeptember 20-án a pozsonyi Krematóriumban került sor. Iró- és költőtársai, egykori rádiós kollégái és a magyar közélet képviselői búcsúztak a 85 éves korában elhunyt költőtől. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében Duba Gyula író, a barátok nevében Mács József író búcsúzott. A rádió munkatársai nevében Nagy Ildikó, a Pátria Rádió igazgatója emlékezett az elhunytra. Turczel Lajost október 2-án, az ipolyszalkai temetőben kísértük végső útjára. A végsú búcsázáson megjelent szülőfaluja apraja-nagyja, ott voltak írótársai, korábbi munkatársai, valamint régi diákjai, akik messzi vidékekről, városokból is eljöttek a Tanár Úrnak végtisztességet adni. A falu nevében a polgármester, a Szlovákiai Magyar írók Társasága nevében Dobos László Kossuth-díjas író, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága és a Magyar írószövetség nevében Görömbei András egyetemi tanár búcsúztatta az elhunytat. A ravataloknál elhangzott búcsúbeszédeket az alábbiakban közöljük. F. Z. „Mindig egy volt velünk...” Duba Gyula búcsúbeszéde Dénes György koporsójánál Első költőnk ravatalánál állunk, Dénes György koporsója felett. Nehezen búcsúzunk, örökre távozik közülünk. Mindig egy volt velünk, a nehezen indulók között. Az első költőnk címet azzal érdemelte ki, hogy a háború után, 1952-ben övé az első hazai magyar verskötet. A Magyar Könyvtár könyvkiadó jelentette meg, a könyv líránk létét és könyvkiadásunk kezdetét jelentette. A címe: Magra vár a föld! Furcsán nehéz, ellentmondásos idők jártak akkor. A lírai hevület és a fegyelmezett gondolat korlátait a fiatalos lelkesedés sem léphette át, mindenekelőtt az