Irodalmi Szemle, 2007

2007/11 - Kopasz Katalin versei (sze-le-tek, az „én”-ek harca, sikertelenség, latens kép, szembesül+(és), örök, ..., létfüggő(-ben), rajtad múlik, árnyék nélkül, kiegészítve..., el(-)válás, ábránd, lelkiismeret, átváltozás, Hideg vers, Útvesztő, törött lélek, katabázis, Tövisek,?, egy napom története

Kopasz Katalin versei

Hideg vers

Rám néz:

Hidegen hagy a tekintete.

Megölel, nem érzem az érintését.

Szeret, nem érzem a melegét.

Hideg van körülöttem.

Útvesztő

Ilyen a világ! kusza, sötét berkei a vesztőhelyre vezetnek.

Kiutat csak az talál, kiben ajellem erős oldala, a jó munkál.

törött lélek

egyszer csak összedől benned minden, megpróbálod helyreállítani a rendet, de nem megy! előretekintés! talán, ami segíthet?! a néhány jót keresd, amiből építkezhetsz! így egyszer össze kell hogy illeszd újra a részekből a rendet.

katabázis

(mintha kiszívtak volna ^ belőlem mindent, ami élet)

érzem, h ■ gy zuhanok a

mélybe.

(talán sikerül majd újra felszínre törnöm)