Irodalmi Szemle, 2006

2006/10 - MAGYAR OKTÓBER 1956 - Fónod Zoltán: Van magyar feltámadás, lesz magyar újjászületés!? Ankét a magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából (Duba Gyula, Géczi Lajos, Grendel Lajos, Lovász Attila, Máté László, Szőke József)

Magyar október 1956

harc nem bukott el, hanem korábbi szabadságharcainkhoz hasonlóan (Rákóczi-sza- badságharc, az 1848^9-es forradalom és szabadságharc!) a kompromisszumkötés feltéleit javította. így vált a „reális szocializmus” Magyarországa egy világrendszer kirakatává a forradalmat követő években. Ettől függetlenül, persze, igaza lehet Hankiss Elemérnek, amikor azt vallja, hogy nehéz szeretni egy belviszályoktól gyötört országot, ahol hiánycikk az „összetartozásnak valamilyen rejtett érzete” is.

Európa legújabb kori történelme abban mindenképpen kimagaslik, hogy az ordas és rabló békekötéseket követően (Trianon/Párizs, 1920, Párizs, 1947)-több mint félévszázaddal a második békediktátum után - az új évezredben a sérelmek „kiigazítására” is sor kerül. Az évszázados álom, az Európai Unió léte megoldotta a „határviszályt”, s ezzel azt a gyalázatot is, melyet ezek a rablóbékék követtek Eu- rópa-szerte. Ezért mondhatjuk ma már egyre bátrabban, hogy az uniós csatlakozás (a schengeni rendszer révén!) megoldotta, illetve megoldja a magyarság számára a nemzetegyesítés gondját is. Nem közjogi (tehát: államhatárok) vonatkozásában, hanem a határok „légiesítésével”, eltörlésével. Következésképpen megoldódik az a „tudathasadásos állapot” is, szükség van-e egyes pártok politikai versenyében a „nemzeti radikalizmusra”, vagy az európai normák követése nemcsak a jövő útja, hanem korparancs is a ma nemzedéke számára.

Azt mondhatjuk, évtizedek küzdelme után az „állhatatos szembenézés” az oroszlánnal Kelet-Közép-Európában jól vizsgázott. Illyés Gyula 1977-ben írta le ezeket a reményteljes sorokat: „Hitem, hogy az emberiségre pirkadás jön. A vadszelídítő tekintetektől.”

Magyarként, szívdobogva éltük meg 1956 drámáját... Most már arra van szükségünk, hogy lakhatóvá tegyük a magunk számára a világot. Sokarcú, zegzugos évszázadot hagytunk magunk mögött, ideje, hogy felismerjük a költőfejedelem üzenetét, aki az egy mondat zsarnokságról igazsága mellett azt is vallotta:

„Az a jó nemzet, amelyben jól érzem magam.”

Fonod Zoltán