Irodalmi Szemle, 2006

2006/9 - Napló

NAPLÓ

NAPLÓ

KULTÚRA, NEMZET IDENTITÁS

Augusztus 22-26. között hatodik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. A kongresszus fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, védnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tanácskozást Görömbei András, a kongresszus elnöke nyitotta meg. A kongresszus fő működési formái a plenáris előadások és a szimpóziumok voltak, emellett természetesen szekcióelőadások bemutatására is volt mód. A Hungarológiai Kongresszust 5 évente rendezik meg, hol külföldi, hol magyarországi helyszínen. A szervezők felhívására 447-en jelezték részvételi szándékukat a kongresszusra, a legnagyobb számban természetesen Magyarországról (262). Szlovákiából hat személy vett részt. Az öt nap alatt 34 szimpózium és 11 szekcióelőadás keretében több száz előadás hangzott el a néprajz, a történelem és a művészettudományok köréből.

TOKAJI ÍRÓTÁBOR

Mintegy kétszáz hazai és határon túli magyar író, költő, irodalomtörténész részvételével augusztus 15-én Vasy Géza irodalomtörténész nyitotta meg a háromnapos, 34. Tokaji Irótá- bort. A rendezvény fő témája az irodalmi nevelés a huszonegyedik században. Ezzel kapcsolatban az írótábor kuratóriumának elnöke az új évezred nagy veszélyének minősítette, hogy a fiatalabb korosztály körében egyre csökken a korábban még természetesnek tekintett olvasási kedv, következésképpen az anyanyelv magasszintű elsajátítása is kárt szenved. Megemlékeztek Bartók Béla születésének 125. évfordulójáról, valamint az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is.

ELHUNYT A KÖLTŐFEJEDELEM, FALUDY GYÖRGY

Kilencvenhatodik életévében, szeptember 1-én, meghalt Faludy György költő, író, műfordító. Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1938-ban a nácizmus elől Franciaországba emigrált, majd az ország német megszállása után Marokkóba menekült. 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950 és 1953 között a recski munkatábor foglya volt. Az 1956-os forradalom leverése után Londonban, Firenzében, Máltán, majd 1966-tól húsz éven át Torontóban élt és dolgozott. Az 1989-es rendszerváltás után tért vissza szülőföldjére. Faludy György első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta ki Villon- ballada-átköltéseit. Legjelentősebb művei: Őszi harmat után, Emlékkönyv a rőt Bizáncról, Pokolbéli víg napjaim., Rotterdami Erasmus, Levelek az utókorhoz, Börtönversek. 1949-1952., Dobos az éjszakában, Jegyzetek a kor margójára, Vitorlán Kekovába. Legújabb önéletrajzi kötete, a Pokol tornácán címmel jelent meg. Faludy Györgyöt 1991- ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki.

Faludy György halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar irodalmi életet. A hálás utókor megőrzi életművét. Tisztelet emlékének!