Irodalmi Szemle, 2006
2006/9 - BARANGOLÁS A MÚLTBAN - G. Kovács Gyula: A kereszt árnyékában (regényrészlet)
A kereszt árnyékában lünk, és meggyőződés a nem látott valóságokról”. Mennyi címeres pad, lóca maradt árván a templomban e harminchárom év alatt, őrizve a kihalt családok emlékét, míg köztük fényesen csillognak a Feledi, Kovács, Szőke, Együd, Pólós famíliák színei, hirdetvén a jelen privilégiumát. Harminchárom év Krisztus birodalmában. Ennyi ideje szolgál itt Feleden, megszakítás nélkül. Idekerülésének első esztendejét nem felejti el sosem. Az úr 1367-ik esztendejét írták. Ekkor halt meg Frankói Miklós esztergomi érsek, s az egri káptalan Telegdi Tamást választotta helyébe. A tavasz végén aztán elköszönt e világból Kont Miklós nádor is, s Lajos király Opuliai Lászlót nevezte ki palatínusnak. V. Orbán pápa viterbói jóváhagyásával ekkor alapítja Lajos király Pécsett az egyetemet, a studium generálét. Bizony erre a hírre sokan megcsóválták fejüket. Miért Pécs, miért nem Buda vagy Esztergom, esetleg Várad? A történelem friss példákkal is igazolta a fővárosok jogait az egyetemre. Károly császár tizenkilenc esztendeje Prágában, Kázmér lengyel király három éve Krakkóban, tavalyelőtt pedig IV. Rudolf osztrák herceg Bécsben alapított egyetemet. Persze egyetem és egyetem nem ugyanaz. Itt van példának okáért a prágai. Messze földön a legrégibb s legnevezetesebb párizsi mintájára alakult, itt a diákok akadémiai nemzetekbe tömörültek, s a párizsiak nagy bosszúságára a pápa engedélyezte a teológiai fakultást is. Nagy ára lehetett ennek, suttogták sokan, de biztosat senki sem tudott... Prága büszke lehet Károlyra. Az a Prága, amely az egyetem alapításáig egyházilag a mainzi érsekség fennhatósága alá tartozott, de Károly a pápa közbenjárására elintézte, hogy kedvenc városát kivonja a német érsekség alól, s a Carolinumot, a studium generále székhelyét, érseki rangra emelte.... Pécs nem kapott teológiai fakultást, igaz Bécs és Krakkó sem. Ezek páduai és bolognai mintára alakultak, s a jogi műveltség szintjének emelését célozták meg alapítóik. A kánonjog magyarázata volt az elsőrendű cél, valamint a szabad művészetek, a logika és a didaktika. Úgy rebesgették, hogy Vilmos pécsi püspök akarta az egyetemet a városba. Lehetséges, ugyanis püspöki város volt, valamint kamarai székhely, s a főpapnak a tekintélye ezt megengedhette. Államkancellári tisztséget is betöltött, Lajos király pedig e- zen felül őt bízta meg a legnehezebb feladattal is, vagyis mint az egyetem kancellárjának, neki kellett felelnie s vigyáznia a diákok viselkedésére, helyes neveltetésére, sőt a tanárok előadásainak erkölcsi tisztaságára és tisztességére is. Csakis ő adhatott akadémiai címeket a vizsgák alapján. A tanárok pénzbeli támogatását maga Lajos király vállalta (kezdetben Prágában is a kincstár fizette a jövedelmeket, de az első kancellár, Pardubici Ernő érsek, külön adóval már a papságot sújtotta). A tanárok Pécsett meg voltak elégedve a király adományával. Galvano da Bologna itáliai jogtudós, vagy ahogy olasz földön emlegették, Galvanus Bethini, még idős korában is azzal dicsekedett, hogy évi ellátása csak a püspöki javadalmakból hatszáz aranyforintra rúgott, de a szerződése értelmében még járt neki Ürög falu tizede is hetven aranyforint nagyságáig, s persze egy házat is kapott a városban. Szidta is Galvano saját népét Itáliába való visszatérése után, hisz itt a felét sem kereste... Az 1367-es esztendőben sokaknak nem ment a fejébe, miért Pécs kapta az egyetem alapításának jogát. Tényleg Vilmos játszott-e bele Lajos kártyájába? A pápa bullája finoman fogalmaz. „Legkedvesebb fiunk Lajos, Magyarország nagy hírű királya hőn
