Irodalmi Szemle, 2006

2006/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Az olvasás értékei és gondjai (Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene c. kötetéről)

KÖNYVRŐL KÖNYVRE szövegértő olvasás készségrendszerének fejlesztése több tényező összefüggésében oldha­tó meg, mégpedig a szövegben lévő információ dekódolása, az olvasás meglévő tudás­rendszere, a szöveg egységeinek megértése, a szavak megértése, a mondatok megértése, a bekezdések megértése, a szövegrész megértése folyamatában. Külön alfejezetekben foglalkozik a könyv írója az olvasás fokozataival, amely kérdéskör a szó szerinti olvasással kezdődik, majd az értelmező (interpretáló) olvasással, a kritikai és alkotó (kreatív) olvasással zárul. A vázolt anyagot konkrétabbá teszik a meg­felelő szépirodalmi idézetek, és tanulhatóbbá kreálják a szemléltetések, az összefüggések láttatása; a felvezetett lábjegyzetek és a gazdag szakirodalom pedig célzatosan bővítik az olvasó látókörét. Az ismeretközlő müvek és szépirodalmi alkotások olvasása néhány pontban eltérő metodikai hozzáállást igényel a befogadó részéről, hiszen az olvasó egyé­nisége, tájékozottsága, korábbi tévedései, logikus vagy illogikus átgondolásai — a szép- irodalom esetében irodalomelméleti felkészültsége vagy a fantáziája, rendre befolyá­solják az eredményt, az olvasatot. Felhívja figyelmünket a könyv írója a szintopikus ol­vasás (az azonos témájú könyvek olvasása) és a gyakorlati könyvek ésszerű, eredményes olvasási technikáira is. A. Jászó Anna a retorika kutatója és oktatója is egyben. A szövegértő olvasás és retorikai gondolkodás összetartozása című rész elemei, lépései nála nem véletlenül álltak össze rendszerré az olvasástanítás témakörében. A retorika múltja, a szónok feladatai, a meggyőzés eljárásai, az érvelés forrásai, a bizonyítás kérdésköreivel foglalkoznak az al- fejezetek, s mindezeket egybeszerkesztve találjuk a retorika formáival és segédeszközei­vel a szövegelemzés, szövegértő olvasás tanításának elméleti és gyakorlati problémáival. Hangsúlyozottan tanulságos A szemantikai relativizmus mint a reader response nyelvtudományi háttere című fejezet. Külföldi és magyar nyelvtudósok elméleti gondo­latvezetésére és gyakorlati megoldásaira hivatkozva foglalkozik A. Jászó Anna a reader response (az olvasói válasz) történetével, a 20. századi kutatásával és alkalmazásával, pe­dagógiai hasznosításával. Gondolatvezetésében leginkább ívor Armstrong Richards el­képzeléseit említi, s figyelme kiterjed az iskolai oktatás és egyetemi képzés során felme­rülő gyakorlati kérdésekre is, pl. Hogyan tanítják egyetemi szinten az irodalmat?, Melyek a leginkább tanított szövegek?, Milyen cél vezérli az oktatót? stb... Louise M. Rosenblatt tranzakciós elmélete ugyancsak nagy hatással van az olvasatok pszichológiai, lingviszti­kái megközelítésére. A pragmatista Rosenblatt az irodalmi mű egyéni olvasására, mint egyetlen eseményre, mint egyetlen olvasó értelmi és érzelmi befogadására alkalmazza el­méletét. A kiadvány utolsó fejezetében különböző olvasási modellekkel ismerkedhetünk meg, pl. a szeriális-transzformációs modell sajátosságaival (Gough), az automatikus in­formáció-feldolgozó modell lényegi vonásaival (Jay S. Samuels), a top-down elképzelé­seivel (Frank Smith), majd a tranzakciós-pszicholingvisztikai (Kenneth Goodman), az in­teraktív modell (Dávid E. Rumelhart) és még fél tucat olvasásmodell karakterrajzával. Kiemelten érdekelheti a tanárembert Az olvasó, a szöveg és a tanár - szociokognitív in­teraktív modellje, amelynek három részébe az olvasó, az osztálytermi kontextus és a ta­nár tartozik, s amelyben a tudásépítő folyamat lépéseit a felhasználás és ellenőrzés jelen­tőségének hangsúlyozása erősíti. A szociális tényezők figyelembevétele, az esettanulmá­nyok felhasználása és alkalmazása több modell esetében is elengedhetetlennek látszik.

Next

/
Thumbnails
Contents