Irodalmi Szemle, 2006
2006/9 - Demján Adalbert: A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban
A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban Torkos András fordításában a görög szó biirök-kel van fordítva. Ennek értelmezésekor némi nehézségem támadt. Első gondolatom ugyanis az volt, hogy itt a bürök növényről van szó. Amikor azonban utánanéztem ennek a lexikonokban, kiderült, ez egy mérgező növény, állati takarmányként való alkalmazhatósága ennélfogva megkérdőjelezhető. Ugyanakkor köztudott, hogy a növények elnevezésében a korai időkben, de még ma is nagy a tarkaság, ezért elképzelhető, hogy valamilyen nem mérgező, sertések etetésére alkalmas növényt jelöltek ezzel a névvel. A másik variáció, hogy itt a bűr~bőr szavunk szerepel. Ennek a régisében élt egy a ’termés burka’jelentése is (bőr: ’kéreg, héj’ SzófSz.), ami hüvelyesek esetében a hüvely, mint azt Szenei Molnárnál a babbőr is mutatja. A szó így a hüvely szinonimájának tekinthető, s minthogy az eredeti szövegben valóban hüvelyes termés szerepel, elvben nem zárható ki ez az értelmezés sem. Mindenesetre Torkos Andráson kívül senkinek nem jutott eszébe ez a megoldás, ami arra enged következtetni, hogy ez nem legelfogadottabb magyar megfelelője volt a görög szónak. Az írásomból úgy vélem, kiderült, hogy a vizsgált szó fordítása problémás. Nem volt ugyanis általánosan elfogadott ekvivalense, amit következetesen alkalmazhattak volna, ezért a korszakban aránylag sokféle kifejezéssel adták át. A szentjánoskenyér, mint láttuk, vagy nem élt ebben a jelentésben, vagy pedig anakronizmusnak tartották használatát, más megfelelőket kellett hát keresniük fordítóinknak. Ebben elsősorban az a törekvés vezérelte őket, hogy olyan szót építsenek be a szövegbe, amely disznók etetésére alkalmas növényi termést jelöl, és amelynek jelentése több ponton érintkezik a forrásnyelvi szóéval (maláta, törköly, korpa) vagy pedig olyat, amelyik elég általános értelmű, és képes lefedni az eredeti jelentést (pl. maláta, zsír, moslék, disznó eledel). Azt is megfigyelhettük, hogy némely magyar szó mintha elindult volna a kizárólagossá válás felé. A korai szójegyzékekben és fordításokban maláta, a Vizsolyi Bibliában először megjelenő moslék pedig a Károlyi-átdolgozásokban, kiadásokban uralkodik, sőt sok újabb munkában is jelen van. A szerkezet fordításának kérdése ugyanakkor máig nincs megnyugtatóan lezárva. A modern fordításokban szintén nagy a tarkaság, általánosan elfogadott megfelelőt nem sikerült találni. A fentebb idézett új katolikus és protestáns Biblia példáján viszont látható, hogy a hívek széles körének szánt fordításokban az a gyakorlat kezd kikristályosodni, amelyben a görög szerkezetet egy egészen tág értelmű eledel, eleség szóval fordítják. Az igényesebb olvasók számára pedig a vershez kapcsolódó jegyzetanyagban pontosan azonosítják a növényt: Biblia 1996: „de még a disznók eledele, a szentjánoskenyér sem jutott neki”; Biblia 1997: „az eredeti szöveg szerint a disznók elesége szentjánoskenyér volt”. ' A szerző a Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztikai tanszékének oktatója, egyben a Debreceni Egyetem Modern Nyelvészet doktori iskolájának doktorandusza, füleki lakos. " Az egyes nehezen olvasható régies betűket helyettesítettem a hangértéküknek megfelelő mai betűkkel.
