Irodalmi Szemle, 2006

2006/9 - Demján Adalbert: A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban

A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban Torkos András fordításában a görög szó biirök-kel van fordítva. Ennek ér­telmezésekor némi nehézségem támadt. Első gondolatom ugyanis az volt, hogy itt a bürök növényről van szó. Amikor azonban utánanéztem ennek a lexikonokban, kiderült, ez egy mérgező növény, állati takarmányként való alkalmazhatósága en­nélfogva megkérdőjelezhető. Ugyanakkor köztudott, hogy a növények elnevezésé­ben a korai időkben, de még ma is nagy a tarkaság, ezért elképzelhető, hogy vala­milyen nem mérgező, sertések etetésére alkalmas növényt jelöltek ezzel a névvel. A másik variáció, hogy itt a bűr~bőr szavunk szerepel. Ennek a régisében élt egy a ’termés burka’jelentése is (bőr: ’kéreg, héj’ SzófSz.), ami hüvelyesek esetében a hüvely, mint azt Szenei Molnárnál a babbőr is mutatja. A szó így a hüvely szino­nimájának tekinthető, s minthogy az eredeti szövegben valóban hüvelyes termés szerepel, elvben nem zárható ki ez az értelmezés sem. Mindenesetre Torkos And­ráson kívül senkinek nem jutott eszébe ez a megoldás, ami arra enged következtet­ni, hogy ez nem legelfogadottabb magyar megfelelője volt a görög szónak. Az írásomból úgy vélem, kiderült, hogy a vizsgált szó fordítása problémás. Nem volt ugyanis általánosan elfogadott ekvivalense, amit következetesen alkal­mazhattak volna, ezért a korszakban aránylag sokféle kifejezéssel adták át. A szentjánoskenyér, mint láttuk, vagy nem élt ebben a jelentésben, vagy pedig anak­ronizmusnak tartották használatát, más megfelelőket kellett hát keresniük fordító­inknak. Ebben elsősorban az a törekvés vezérelte őket, hogy olyan szót építsenek be a szövegbe, amely disznók etetésére alkalmas növényi termést jelöl, és amely­nek jelentése több ponton érintkezik a forrásnyelvi szóéval (maláta, törköly, kor­pa) vagy pedig olyat, amelyik elég általános értelmű, és képes lefedni az eredeti je­lentést (pl. maláta, zsír, moslék, disznó eledel). Azt is megfigyelhettük, hogy né­mely magyar szó mintha elindult volna a kizárólagossá válás felé. A korai szójegy­zékekben és fordításokban maláta, a Vizsolyi Bibliában először megjelenő moslék pedig a Károlyi-átdolgozásokban, kiadásokban uralkodik, sőt sok újabb munkában is jelen van. A szerkezet fordításának kérdése ugyanakkor máig nincs megnyugta­tóan lezárva. A modern fordításokban szintén nagy a tarkaság, általánosan elfoga­dott megfelelőt nem sikerült találni. A fentebb idézett új katolikus és protestáns Biblia példáján viszont látható, hogy a hívek széles körének szánt fordításokban az a gyakorlat kezd kikristályosodni, amelyben a görög szerkezetet egy egészen tág értelmű eledel, eleség szóval fordítják. Az igényesebb olvasók számára pedig a vershez kapcsolódó jegyzetanyagban pontosan azonosítják a növényt: Biblia 1996: „de még a disznók eledele, a szentjánoskenyér sem jutott neki”; Biblia 1997: „az eredeti szöveg szerint a disznók elesége szentjánoskenyér volt”. ' A szerző a Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztikai tanszékének oktatója, egyben a Debreceni Egyetem Modern Nyelvészet doktori iskolájának doktorandusza, füleki lakos. " Az egyes nehezen olvasható régies betűket helyettesítettem a hangértéküknek megfelelő mai betűkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents