Irodalmi Szemle, 2006

2006/9 - Demján Adalbert: A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban

Demján Adalbert"

A szentjánoskenyér megfeleltetései régi bibliafordításainkban

A Biblia szövege közismerten számos olyan szót tartalmaz, amelyek önmagukban vagy bizonyos jelentésben ott és akkor, megírásuk kulturális és földrajzi közegében voltak élők és ismertek, és amelyek más adottságok között és más időben élő népek számára ismeretlenek vagy kevéssé ismertek.

írásomban a Tékozló fiú példázatában található rcov Kepavícov (Lk 15.16) szerkezet, illetve annak vulgatabeli ekvivalense a de süiquis átültetését vizsgálom meg a korai magyar fordításokban, valamint azok újabb kiadásaiban, revízióiban. (Ennek fordítástechnikai problémáiról és átváltásáról a kezdetektől napjainkig ld. Demján 2005, 159-68.)

Mindenekelőtt idézem a szerkezetet tartalmazó mondatot görögül, latinul, majd két újabb magyar fordításból: Nestle-Aland: Kai éneOvpei %opraodíjvai ek tcóv Kepavícov a>v fjodiov oi yoi'poi, Kai ovőeí~ éőíöov avtó. Vulgata: et cupiebat implere ventrem suum de süiquis quas porci manducabant et nemo illi da- bat; Új kát. ford.: Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki; Új prot. ford.: „0 pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.” Mai ismereteink szerint a vizsgált szó a szentjánoskenyérfa (cerationa siliqua) termését jelenti (vö. Magyar nagylexikon szentjánoskenyérfa címszó; Kereszty Zoltán 1998, 161-2). Ezt a hazai és külföldi bibliai lexikonok megerősítik: „a Lk 15,16 említette eledel is szentjánoskenyér lehetett” (Haag 1989: szentjánoskenyér címszó); „a Lk 15:16-ben [...szereplő szó...] voltaképpen a szentjánoskenyérfa kipréselt gyümölcse” (Czeglédy-Hamar-Kállay 1931 moslék címszó). Az idézett görög szóval egyező értelemben a szentjánoskenyér 1852-ből adatolható (ld. TESz.). Ettől függetlenül ez a szó, illetve a Szent János kenyere kifejezés egy páfrányfajta gyökerét is jelenthette, erre már korábbról, 1577 körűiről is van adatunk.

Vizsgálatunk tárgya azonban most az, hogy a Tékozló fiú példázatának szövegében előforduló görög vagy latin szót, szerkezetet hogyan adták vissza korai forrásaink, köztük bibliafordításaink. Erre akkor kaphatunk választ, ha megnézzük a régi görög-magyar és latin-magyar szótárainkat, szójegyzékeinket, illetve a Tékozló fiú példázatát tartalmazó korai bibliafordításainkat. Az előbbiek a következőképpen feleltették meg a vizsgált szót: Silica - malatha (SchlSzj. 525.);per siliquas: malatha: porcorum (SermDom. II. 574); siliqua - vetemeni magoknak az toka (Cal.); siliqua