Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Luisa Castro: Egy nő és egy szék (novella) (Gálik Ivett fordítása)
Luisa Castro ták volna le a boltnak, amikor odaértem. Az alkalmazott a kisvárosokra jellemző ernyedtséggel fogadott. Kivettem a kocsiból a barna széket. „Szeretném kicserélni.” A férfi azonnal felismerte a széket. Betessékelt a boltba. „Már majdnem bezártunk.” A piros szék az üzlet egyik sarkában volt a többi rendezetlen bútor között. A katalógusban sokkal érdekesebbnek tűnt. „Igen. Az az ott,” mondtam, és odaadtam neki a barnát. Amikor hazaértem, már régen elmúlt az ebédidő. A kapu kinyílt előttem, mintha valami szellő nyitotta volna ki, vagy mintha valaki az ajtó túloldalán tudta volna, hogy lépkedem felfelé a lépcsőn. A bejáratnál valamilyen apró szőke gyerekek fogadtak izgatottan. „Boldog szülinapot, anya!” Besétáltam a székkel a kezemben, miközben a gyerekek a lábam körül tolongtak. Beléptem a szalonba, ahol a barna szék üres helyét láttam. A díványon egy férfi ült, félbehajtotta az újságot, amit olvasott, aztán felkelt, hogy megcsókoljon. „Boldog születésnapot, édesem,” mondta. Próbáltam normálisan viselkedni. Letettem a széket a helyére. Odaléptem az asztalomhoz és kihúztam a határidőmből a mára beírt és elvégzett feladatot. Megkérdeztem az ott lévő embereket, mit akarnak enni. Gálik Ivett fordítása * Luisa Castro költő és prózaíró. 1966-ban született Fozban, Spanyolországban. Santiagóban és Madridban tanul nyelvészetet, de tanulmányokat folytat Urbinóban (Olaszország) és New Yorkban. Hazatérése után 1986-ban Barcelonában telepszik le, ahol forgatókönyvírást tanít. 2000-ben Santiagóba költözik, s máig ott él. Kovács Magda: A kiskígyó, 1993, Hl. Š. Horváth Klára
